Lokál recidívát befolyásoló tényezők vizsgálata rectum középső- és alsó harmadi tumorok eseteiben
Absztrakt
A colorectalis carcinoma incidenciája és mortalitása világszerte növekvő tendenciát mutat. Magyarországon az összesített rákhalálozási adatok alapján a CRC férfiak körében az első, nők körében a második leggyakoribb daganatos haláloki tényező. A rectumdaganatokra nagyobb arányban jellemző a lokális recidívák jelentkezése, mintsem a távoli áttétek kialakulása, a beteg haláláért is főleg a helyi kiújulás a felelős. A neoadjuváns kemoirradiáció és a TME elterjedése jelentősen csökkentette a lokálrecidívák arányát, de még ezzel együtt is sok beteg veszíti életét rectumcarcinoma miatt. A dolgozat első részében egy áttekintő képet nyújtok a rectumcarcinoma sajátosságairól, majd áttekintem a diagnosztikus lehetőségeket, a leggyakrabban alkalmazott kezelési módszereket. A dolgozat második részében meghatározom, mi a lokális recidíva, hogyan osztályozható. A nemzetközi szakirodalom alapján ismertetem a lokális recidívát befolyásoló lehetséges tényezőket, és az azzal kapcsolatos legújabb kutatások eredményeit. A dolgozat harmadik részében a DEOEC Sebészeti Intézetében kezelt alsó és középső harmadi rectumdaganatos betegek adatainak elemzését végzem el. A következő lehetséges lokális recidíva kockázatát befolyásoló tényezők elemzését végeztem el: életkor, nem, lokalizáció, kezelés előtti tumorméret, hisztológiai sajátosságok, stádium, nyirokcsomó-érintettség, PNI, LVI, neoadjuváns kezelésre adott válasz, körkörös reszekciós szélek érintettsége, CEA-szint, varratelégtelenség, hemoglobin-koncentráció. Arra az eredményre jutottam, hogy a lokális recidíva kockázatát növeli: az anushoz közeli, illetve az anterior lokalizáció, a varratelégtelenség jelentkezése, a körkörös reszekciós szélek tumoros érintettsége, az alacsony szövettani differenciáltsági fok, a nyirokcsomó-metasztázisok jelenléte, a perineurális infiltráció, a műtét utáni szövettani lelet alapján meghatározott patológiai stádium, a neoadjuváns kezelésre adott válasz, az emelkedett CEA-szint, preoperatív alacsony Hgb-koncentráció, valamint a vértranszfúzió szükségessége.