Az avarbomlás egy alapvető ökoszisztéma-folyamat, amely hatással van az anyagciklusra, azaz a szénre, a nitrogénre, a foszforra stb. (Hoorens et al., 2003). A növényi anyag az élelmiszer-hálózat és az ökológiai működés alapvető eleme (Wallace et al., 1997; Gessner et al., 1999). A növényi anyag lebontásáról szóló tanulmányok hangsúlyozzák a növény belső tulajdonságainak fontosságát (növényi jellemzők, például lignin tartalom) és külső (környezeti, például pH) faktorok szerepét a lebomntásban (Liu et al., 2016). A magyarországi sekély tavak és vizes területek legelterjedtebb fás szárú növényfajai a fűz (Salix sp.) és a nyár (Populus sp.). A domináns parti fák bomlási ütemének meghatározása segít abban, hogy választ kapjunk arra, hogy a vízbe hulló avar milyen mértékben járul hozzá egy vizes élőhely tápanyag terheléséhez. A különböző avarok keveredése jelentősen megváltoztathatja az avar bomlási arányát és tápanyag-kibocsátásának dinamikáját, ami végső soron befolyásolja a növényi tápanyagok rendelkezésre állását (Lecerf et al., 2011). Vizsgálataink során célul tűztük a Balaton és Kis-Balaton part menti zónájában legelterjedtem fás szárű növényfajok, a fűz (Salix sp.) és nyár (Populus sp.) avar vízben történő lebontási dimanikájának meghatározását. Emellett a két avarfajtát nem csak külön-külön, hanem kevert állapotban vizsgáltuk.