Demokratizációs remények és aggályok

A tétel rövid nézete
dc.contributor.authorUnger, Anna
dc.date.accessioned2024-07-30T12:55:18Z
dc.date.available2024-07-30T12:55:18Z
dc.date.issued2022-09-30
dc.description.abstractThe article analyzes the political discourse concerning direct democracy between 1985–89, when the issue of introducing popular vote at local and national level became relevant, both as a general institutional reform of political decision-making, and as the result of some major initiatives launched by social movements. The analysis covers the related law journal articles, party-state documents, the writings of political and intellectual elites (including the opposition), and the wider public (mainly daily and weekly newspapers). The discourse analysis is based on the academic literature of direct democracy and some new aspects, like the timing of introducing direct democracy, its role and perspectives, the consideration of threats and benefits, and the relevance of international examples as possible models for reform. The paper finds that the opposition and the party-state regarded the introduction of popular vote differently: while the emerging opposition emphasised the function of controling the state power by popular votes, the party-state expected to stop shrinking its social legitimacy. Meanwhile, general public seemed to be indifferent about this remarkable democratic reform.en
dc.description.abstractA tanulmány azt vizsgálja, hogy az 1985–89 közötti időszakban, amikor a helyi és országos népszavazás részben általános kodifikációs kérdésként, részben konkrét kezdeményezések kapcsán a politikai rendszer egyik fontos témája lett, milyen diskurzus övezte a közvetlen demokrácia bevezetésének lehetőségét vagy veszélyét. A jogtudományi, pártállami, értelmiségi-közéleti és szélesebb társadalmi nyilvánosságbeli írások elemzése részben a közvetlen demokrácia szakirodalmában meglévő, részben saját szempontok mentén történik: a bevezetés időzítése, a várható előnyök és veszélyek mérlegelése, a népszavazások politikai eszköz-jellege, és a nemzetközi példák, azaz egyfajta mintakövetés megléte. A tanulmány fő megállapítása, hogy a népszavazás két eltérő értelmezésben volt jelen: az ellenzéki erők a pártállam feletti kontrollt, míg a pártállam főleg társadalmi legitimációja csökkenésének megállítását várta a népszavazás bevezetésétől, miközben a hétköznapi nyilvánosságban az egyébként igen jelentős demokratikus reformról nem zajlott érdemi vita.hu
dc.formatapplication/pdf
dc.identifier.citationMetszetek, Évf. 11 szám 3 (2022) , 5-27
dc.identifier.doihttps://doi.org/10.18392/metsz/2022/3/1
dc.identifier.eissn2063-6415
dc.identifier.issue3
dc.identifier.jatitleMetszetek
dc.identifier.jtitleMetszetek
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/378290
dc.identifier.volume11
dc.languagehu
dc.relationhttps://ojs.lib.unideb.hu/metszetek/article/view/12260
dc.rights.accessOpen Access
dc.rights.ownerMetszetek Társadalomtudományi Folyóirat
dc.subjectnépszavazáshu
dc.subjectdemokráciahu
dc.subjectpolitikai nyilvánossághu
dc.subjectmagyar rendszerváltáshu
dc.subjectpolitikai részvételhu
dc.subjectpopular voteen
dc.subjectdemocracyen
dc.subjectpublicen
dc.subjectHungarian regime changeen
dc.subjectpolitical participationen
dc.titleDemokratizációs remények és aggályokhu
dc.typefolyóiratcikkhu
dc.typearticleen
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
pdf
Méret:
362.33 KB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Letöltés
Gyűjtemények
Metszetek (DE-journals)