Értekezésemben a kollokációkat mint állandósult szókapcsolatokat vizsgálom az idegennyelv-oktatásban. Az értekezés elméleti részében olyan kollokációs koncepciók bemutatására törekszem, amelyek a kollokációkat nyelvtanítási szempontból vizsgálták. Az egyes koncepciók bemutatása után a kollokáció fogalmának definiálását és egy német-magyar kontrasztív elemzést tűztem ki célul. Az elméleti részt követően a tanítási-tanulási folyamat három résztvevőjének vizsgálatára helyezem a hangsúlyt (tanuló, tanár, tananyag). Az értekezés harmadik fejezetében arra keresem a választ, hogyan történik a kollokációs kompetencia fejlesztése a kiválasztott három tankönyvcsaládban, amelyben a következő szempontokat vettem figyelembe: érzékenyítés/tudatosítás, olvasott szövegek és kollokációk kapcsolata, gyakorlófeladatok a tankönyvekben. A következő fejezetében egy tanári kérdőív segítségével igyekszem feltérképezni, milyen szerepet kapnak a kollokációk az idegennyelv-oktatásban. Az értekezés utolsó fejezetében egy akciókutatás segítségével azt vizsgálom, hogy a kollokációk tudatos közvetítése a nyelvórán milyen hatással van a kollokációk produktív használatára. Az empirikus kutatások eredményei igazolják, hogy a kollokációk a nyelvtanulás elhanyagolt területének tekinthetők, hiszen a tankönyvek szókincslistái leginkább az egyedi szóalakok felsorolására korlátozódik, a szókincsgyakorló feladatok száma alacsony, a kollokációs kompetencia fejlesztésére kevés lehetőség nyílik. Az akciókutatás eredményei alapján megállapítható, hogy a tudatos nyelvi fejlesztés, a kollokációk tudatosítása pozitívan hat a produktív kollokációs kompetencia fejlesztésére.

In my dissertation my aim was to focus on the role and importance of collocations in the language learning process. The theoretical part of the present dissertation aimed to define collocations from different scholars’ perspectives and examine them in German and Hungarian by carrying out a contrastive analysis. After the theoretical part the dissertation tried to put a special emphasis on the three participants of the learning process: teacher, learner, and teaching material. In the third part of my dissertation, I wanted to analyze three GFL course books. My aim with this analysis was to investigate the role of collocations in the course books based on three aspects: awareness, collocations in reading texts and vocabulary activities. The next chapter wanted to examine by using a questionnaire, to what extent GFL teachers train collocational competence in the classroom. In the final chapter of the dissertation, I carried out an action research. My objective with this research was to test, if raising collocational awareness contributes to the development of the collocational competence. The results of the studies confirm that collocations are neglected in the course books, vocabulary activities and word lists focus mainly on single word forms. The results of the tests used in the action research prove that raising collocational awareness in the classroom can improve students’ productive collocational competence.