A dolgozatomban arra kerestem a választ, hogy különböző előkészítési módok (őrlés, darálás), illetve különböző lisztfrakciók hogyan befolyásolják a liszt minőséget. A búzaminták lisztjeiből és teljes őrleményeiből különböző méréseket, vizsgálatokat végeztem és a következőket figyeltem: • Milyen különbségek vannak a különböző őrlések és darálások által kapott lisztek között? • Mekkora a különbség a különböző lisztfrakciók között a minőség szempontjából? • A különbségnek mi lehet az oka? A méréseimhez szükséges búzamintát a Hajdú Gabona ZRt. bocsátotta rendelkezésemre. A laboratóriumi vizsgálatok a Debreceni Egyetem Műszaki és Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Élelmiszertudományi Minőségbiztosítási és Mikrobiológia Tanszékének és Regionális Agrárműszerközpontjának akkreditált laboratóriumában történtek. A laboratóriumi vizsgálatok a hatályos, megfelelő MSZ, MSZ-ISO szabványok szerint történtek Az minta előkészítésnél két eltérő malmot, az FQC 109-es típusú, valamint a CHOPIN CD 1 típusú malmot, és két különböző darálót, a PERTEN 3100-ast és a RETSCH SR 200-ast alkalmaztam. A frakciók szétválasztásánál három szemcseméretet határoztam meg: 160; 250 és 800 μm. Az eltérések vizsgálatára a következő méréseket végeztem el: szárazanyag-, hamu-, fehérjetartalom meghatározás, nedves sikér tartalom, sikérindex, sikérterülés vizsgálata, valorigráfos érték meghatározása, esésszám és amilográfos érték meghatározás. A méréseket három ismétlésben végeztem el a statisztikai értékelés miatt. A mérési eredményeim különbséget mutatnak az eltérő típusú malmok és darálók között. A varianciaanalízis eredményei bizonyították, hogy a szemcseméretnek szignifikáns hatása van a reológiai részparaméterek alakulására és ebből következőleg a technológiailag legfontosabb mutatókra: a vízfelvevő képességre, fehérjetartalomra, nedves sikér tartalomra. esésszám . Vizsgálati eredményeim az általam vizsgált búzatételre vonatkoznak.