A szakdolgozatom témája az Európai Unió Bíróságának jogértelmezési mintákon keresztül az előzetes döntéshozatali eljárás bemutatása, melyben kifejtem a legfontosabb elméleti és gyakorlati kérdéseket. Az első fejezetben szót ejtek az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban Bíróság) a jogértelmezési módszereiről, sorba veszem az összes eljárási mintát, amit minden uniós esetjog gyakorlati eljárása során erőszeretettel használ a Bíróság. A dolgozatom folytatásaként, az előzetes döntéshozatal lényegét, szabályozását, célját olyan szinten próbálom bemutatni, hogy ezt követően a kiválasztott jogeseteimmel kapcsolatban, minden folyamata érthető legyen, egyben a Bíróság ítéletében meghozott döntés megalapozott, és visszavezetett tényállásának a jogértelmezési minták használata kézenfekvő legyen. Pontosan azért, hogy kiderítsem a jogesetek milyen mintákon keresztül lettek értelmezve, még pedig a szerint, hogy kedvezően vagy éppen ellenkezőleg járt-e el az Európai Unió Bírósága. A dolgozatomban bemutatott két jogeset, a CILFIT ügy és a CARTESIO esetjog, azért választottam e két jogesetet, mert az Európai Unió Bírósága előtt azon belül is az előzetes döntéshozatali eljárást tekintve kiemelkedő jelentőségű ügyként vannak számon tartva a mai napig is. Ennek okáért kíváncsi vagyok az esetek valódi tényállására és arra, amiért a Bíróság megváltoztatta az előterjesztési kötelezettségen belüli kivételek eseteit, főként a Bíróság meghozott új feltételeinek a céljára szeretnék összpontosítani és a saját véleményem szerint állást foglalni abban, hogy ezen szabályok bevezetésével pozitívan vagy éppen ellenkezőleg van hatással a Bíróságra, illetve a felekre nézve.