A látássérült gyermekek társadalmi elfogadása és integrációja kiemelt jelentőségű téma az inkluzív nevelés és az érzékenyítő pedagógiai programok területén. A kutatások szerint a gyermekek attitűdjei formálhatók, az érzékenyítő programok pozitív hatása kimutatható. Bár hazai viszonylatban számos gyakorlati útmutató (lásd: Farkasné Gönczi & Szemők, 2023) és szemléletformáló program elérhető1, mégis kevés hazai vizsgálat elemzi (pl.: Hüse, 2011, 2017), hogy milyen változások fedezhetők fel, ha a diákok részt vesznek hasonló kezdeményezéseken, s ezek hogyan befolyásolják a gyermekek szemléleté és segítő magatartását.
A dolgozat célja, hogy feltárja, milyen előzetes ismeretekkel rendelkeznek a 11-12 éves tanulók a látássérült emberek életéről, valamint feltérképezze, hogy egy szemléletformáló program milyen mértékben változtatja meg a tanulók attitűdjét és a tudásukat. A kutatás kvantitatív módszereken alapul, egy 30 fős sportosztály körében végzett kérdőíves vizsgálat segítségével elemeztem a diákok kezdeti ismereteit és attitűdjeit, majd egy általam kialakított, négyalkalmas érzékenyítő programsorozat után újból felmértem az ismereteiket és a témával kapcsolatos érzéseiket. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a diákok kezdetben kevés ismerettel rendelkeztek a látássérült emberek életéről, és gyakran bizonytalanok voltak abban, hogyan segíthetnek nekik a mindennapokban. A szemléletformáló program hatása jelentős pozitív változás figyelhetünk meg: a tanulók tudatosabbá és empatikusabbá váltak, valamint növekedett segítő szándékuk. Az eredmények általánosíthatósága azonban korlátozott a minta kis méret miatt, ezért további kutatások szükségesek a hosszú távú hatások vizsgálatára. A pozitív eredmények rávilágítanak az érzékenyítő programok iskolai fontosságára, s arra, hogy a téma megkerülhetetlen a pedagógusképzésben.