A jóléti állam, mint gazdasági vagy, mint társadalmi fogalom, számos ország gazdaságára hatással van. Hol példaként, hol ellenpéldaként, de mindenképpen érdemes a jóléti államokra figyelni, mikor reformokhoz, gazdasági átalakításokhoz készítenek előzetes elemzéseket, vagy konkrét intézkedési terveket gazdasági elemzők.Svédország az Európai Unióban számos mutatószámot tekintve pozitív értelemben vett dobogós helyen szerepel. Ilyen pl. a várható élettartam, a termékenységi ráta, vagy pl. Svédországban a legkevesebb a 100.000 dolgozóra eső munkahelyi balesetek száma. Ezeken túl viszont uniós szinten is kiemelkedő a környezetvédelmi politikája. Környezetvédelmi szakjogászként vallom és hiszem, hogy hatékony és elhivatott környezetvédelmi lépések akkor tehetők, amikor a társadalom alapvető szükségleteiben már nincsenek komolyabb, megoldandó kérdések. Amikor az oktatás színvonala kielégítően magas, mikor a munkanélküliség mértéke nem mindennapos napirendi pont a kormányzati intézkedésekben, vagy nem gazdasági szempontból dönt egy család újabb gyermekvállalás mellett. Svédország erre ideális példa – ebben az országban a környezettudatosság és a fenntarthatóság eszméje a jólét szükséges (vagy annak hitt) velejárója. A dolgozatom célja az, hogy Svédország gazdasági modelljének (és ezen belül kihangsúlyozva környezetvédelmi politikáját) boncolgatása során alátámasszam vagy cáfoljam azt az állítást, hogy ebben az északi országban azért olyan magas színvonalú a környezetvédelmi politika, mert az állam makrogazdasági mutatói ezt financiálisan elősegítik.