Magyarországon jellemzően a szántóterület negyedén minden évben kukoricát termesztünk, a búza mellett a legjelentősebb termesztett gabonanövényünk. Napjainkban a hagyományos, forgatásra alapozott talajművelést már sok helyen felváltotta a lazítás és a sávművelés, amelyek ellen előnyeik elismerése mellett ellenérvként szokott felmerülni, hogy alkalmazásuk esetén fokozott a különböző növényvédelmi problémák megjelenése. A kukorica egyik legjelentősebb növényvédelmi problémája a toxintermelő gombák, ezen belül a Fusarium fajok által okozott csőpenész, amelyek nem is a közvetlen mennyiségi terméskiesést okozó hatásuk, hanem az általuk termelt toxinok révén okozott minőségi veszteség miatt hírhedtek. Diplomadolgozatomban három különböző kukoricahibrid, a Fornad, Loupiac, és Armagnac, valamint négy különböző talajművelési eljárás, szántás, redukált lazítás, talajvédő lazítás és sávos művelés endofuzárium fertőzöttséggel, illetve DON és FUM toxinok szennyezésével kapcsolatos összefüggéseit vizsgáltam.