Magyarország földrajzi elhelyezkedése, politikai és gazdasági berendezkedése kezdettől fogva meghatározta a jogfejlődés irányát. Az értékpapírok jogának magas szintű tudományos vizsgálata hosszú időn át fontos részét képezte a magyar jogtudománynak, mely a szocializmus időszakában jelentősen háttérbe szorult. A rendszerváltás során az új gazdasági és jogi igények megteremtették a társasági jog korszerű szabályainak kialakítását.

A gazdasági társaságokról szóló törvény a többszöri módosításokat (1997, 2003) követően a közelmúltban ismét változott, mely az Európai Uniós társasági joggal való „finomhangolás” jegyében született. Ennek megfelelően az Országgyűlés a 2005-ös esztendő őszi ülésszakának utolsó napján, december 19-én elfogadta a Gazdasági Társaságokról szóló törvényt (2006. évi IV. törvény), mely hatálybalépésére 2006. július 1. napjával került sor. A törvény az egyik legjelentősebb változtatást a részvénytársasági fejezet tekintetében valósította meg.

Szakdolgozatom célja, hogy a történelmi előzmények ismertetését követően a módosult normáknak megfelelően megismertesse a részvénytársaság és a részvény, mint értékpapír fogalmát, bemutassa a részvényfajtákat, a nyilvános és zártkörű kibocsátás jogi szabályozását. A téma kifejtése során szükségszerűen találkozhatunk a legfontosabb alapfogalmakkal, a részvénytársaság alapításával kapcsolatos szabályokkal. Kitérek a részvénykibocsátást megelőző ún. előrészvény formációkra (részvényutalvány, ideiglenes részvény) és a részvényekhez kapcsolódó kötvénykibocsátás szabályaira is.