Dolgozatom első fejezetében áttekintem azokat a fogalmakat, melyek pontos ismerete elengedhetetlen az olvasás során. Emellett a definíciókon túl ismertetem többek között a jelzáloglevelekhez kapcsolódó főbb részterületeket, mint például a jelzáloglevelek fedezetét, a tulajdonlásukból eredő kötelezettség átruházását és a jelzálogjog bejegyzését a hatályos jogszabályok alapján. Az általános bevezetés után bemutatom a magyar jelzáloghitelezés múltját főleg a lényeges dátumokra, eseményekre koncentrálva, melyek változást jelentettek a hazai jelzálogpiac történetében. A harmadik fejezetben ismertetem a Magyarországon kialakult jelzálogpiac szerkezeti jellemzőit, amely nagyobb részben a német mintát követi, de az amerikai modell egyes elemei is fellelhetők benne. Ezután a 2008-as válságot, mely hatással volt a világ szinte minden országára, kísérlem meg elemezni. Ehhez természetesen vázolom a krízis kialakulásának körülményeit, a válság lefolyását, az okokat és a következményeket. A válság magyarországi hatása kapcsán nemcsak a hazai „sajátosságokra” térek ki, hanem arra is, hogy milyen intézkedéseket hoztak a politikai döntéshozók, illetve hogy a bankok hogyan próbálták meg enyhíteni a válság káros hatásait különböző módszerekkel. Az utolsó előtti fejezetben előkészítem a befejező rész elméleti hátterét. Részletesen ismertetem, hogy miként zajlik egy hitelfelvétel egészen a hitelkérelem benyújtásától az úgynevezett monitoringig, mellyel a hitel utóéletét követik nyomon az egyes pénzintézetek. Végül a K&H Bank Zrt. hitelezési gyakorlatán keresztül arra keresem a választ, hogy milyen előnyei és „buktatói” lehetnek egy jelzáloghitel-felvételnek, mire kell odafigyelni egy kölcsön igénylésénél. Ezért lépésről lépésre bemutatom, hogyan zajlik egy jelzáloghitel-felvétel, és röviden ismertetem a K&H Bank aktuális ajánlatait is.