A társaságalapítás szabadsága és a társasági jog harmonizációja az Európai Unióban

Abstract

A dolgozatom a gazdasági társaságok szabad mozgásának a megvalósulását mutatja be az Európai Unióban, valamint a társasági jog területén végbemenő jogegységesítési folyamat eszközeit vázolja fel. Azért választottam ezt a témát, mert úgy gondolom napjaink aktuális témáik közzé tartozik az Európai Unión belüli szabad mozgás, melyet nemcsak a természetes személyek, hanem a jogi személyek vonatkozásában is szükséges biztosítani. A dolgozatom első részében a társaságok négyes szabadságának az érvényesülését az Európai Bíróság joggyakorlata során született ítéletek ismertetésével szemléltetem. Ide tartozik a Segers ügy, Commerzbank ügy, valamint a Factortame II ügy. Ezenkívül az elsődleges és másodlagos letelepedés jogát mutatom be szintén Bírósági ítéletek nyomán, melyek a Daily Mail, az Überseering, a Centros és az Inspire Art jogalanyokkal kapcsolatban merültek fel. Ezen jogesetekben részletesen ismertetem a Bíróság ítéletét és érvelését. Az ezt követő szakaszban az Európai Unió társasági jogában a harmonizáció alapjait, valamint a társasági jog rendszere címszó alatt ennek az eszközeit mutatom be. Legfőképp a már elfogadott irányelvek részletes bemutatása olvasható, de mellett kitértem a még el nem fogadott irányelvek felvázolására is. Végezetül pár gondolatot említek meg a rendeleti szintű szabályozásról. Konklúzióként az vonható le, hogy nagy eredményeket értek el a társasági jog harmonizálásában, de egységes társasági jog az Európai Unió szintjén nem létezik, mivel a megvalósult eredmények igazából csak részterületeket érintenek és arra koncentrálnak. De mindenképpen jelentős eredményként könyvelhetjük el ezeket.