Fűz, nyár és vegyes avar lebontásának és kioldódásának vizsgálata

Abstract

Az avar vízben történő lebomlása befolyásolja az anyagcsere folyamatokat, így a vizsgálata kiemelt fontosságú. Magyarországon a tavak és folyók partján a leggyakoribb fás szárú fajok a fűz (Salix sp.) és a nyár (Populus sp.), amelyek az őszi avarhullást követően a víztestbe kerülve hozzájárulnak a víz tápanyag-terhelésének növekedéséhez. Több tanulmány is beszámolt arról, hogy a lebontás sebessége nő, ha az avart nem csak külön, hanem kevert állapotban vizsgálják. A Balaton Keszthelyi-öblében és a Kis-Balaton Ingói berkében 2017. november 16-tól 2019. április 5-éig tartó kísérletben a fűz és nyár avar bomlási dinamikáját határoztuk meg avarzsákos technikával (kis és nagy lyukbőségű avarzsákokban) külön-külön és kevert állapotban is. Emellett az avarzsákos kísérlettel egyidőben kioldódás vizsgálatokat is beállítottunk, ahol mértük a vízminták NH4-N és PO4-P tartalmát 2017. november 16. és 2018. április 23. között. Mivel a kioldódás jelentős hőmérsékletfüggést mutat, ezért in situ mértük a két víztest vízhőmérsékletét is a kihelyezett minták közelében. Balaton esetében közepes lebontási kategóriába került a fűz és a vegyes avar a nagy lyukbőségű eszközben, a Kis-Balaton esetében csak a fűz nagy lyukbőségű eszközben mért k érték felelt meg a közepes kategóriának. Minden más avartípus és eszköz a lassú lebontási kategóriába került. Nem találtunk szignifikáns különbséget sem a két víztest, sem pedig a fűz, a nyár és a vegyes avar exponenciális bomlási együtthatói között a vizsgálati időszakban. A kioldódás vizsgálat eredményei szerint a PO4-P kioldódása az első 20, az NH4-N kioldódása az első 40 napban volt jelentősebb mértékű. Mind a Balatonban, mind a Kis-Balatonban a fűz avarból kioldódó PO4-P volt a legnagyobb mennyiségű – közel kétszerese a nyár és kevert avarénak, míg NH4-N esetében a fűz, a nyár és a vegyes avar kioldódási dinamikája közel estek egymáshoz.