Fűz, nyár és vegyes avar lebontásának és kioldódásának vizsgálata
| dc.contributor.author | Simon, Brigitta | |
| dc.contributor.author | Kucserka, Tamás | |
| dc.contributor.author | Anda, Angéla | |
| dc.contributor.status | PhD hallgató | hu_HU |
| dc.contributor.status | egyetemi oktató, kutató | hu_HU |
| dc.coverage.temporal | 2020.04.30. | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2021-05-25T10:54:39Z | |
| dc.date.available | 2021-05-25T10:54:39Z | |
| dc.description.abstract | Az avar vízben történő lebomlása befolyásolja az anyagcsere folyamatokat, így a vizsgálata kiemelt fontosságú. Magyarországon a tavak és folyók partján a leggyakoribb fás szárú fajok a fűz (Salix sp.) és a nyár (Populus sp.), amelyek az őszi avarhullást követően a víztestbe kerülve hozzájárulnak a víz tápanyag-terhelésének növekedéséhez. Több tanulmány is beszámolt arról, hogy a lebontás sebessége nő, ha az avart nem csak külön, hanem kevert állapotban vizsgálják. A Balaton Keszthelyi-öblében és a Kis-Balaton Ingói berkében 2017. november 16-tól 2019. április 5-éig tartó kísérletben a fűz és nyár avar bomlási dinamikáját határoztuk meg avarzsákos technikával (kis és nagy lyukbőségű avarzsákokban) külön-külön és kevert állapotban is. Emellett az avarzsákos kísérlettel egyidőben kioldódás vizsgálatokat is beállítottunk, ahol mértük a vízminták NH4-N és PO4-P tartalmát 2017. november 16. és 2018. április 23. között. Mivel a kioldódás jelentős hőmérsékletfüggést mutat, ezért in situ mértük a két víztest vízhőmérsékletét is a kihelyezett minták közelében. Balaton esetében közepes lebontási kategóriába került a fűz és a vegyes avar a nagy lyukbőségű eszközben, a Kis-Balaton esetében csak a fűz nagy lyukbőségű eszközben mért k érték felelt meg a közepes kategóriának. Minden más avartípus és eszköz a lassú lebontási kategóriába került. Nem találtunk szignifikáns különbséget sem a két víztest, sem pedig a fűz, a nyár és a vegyes avar exponenciális bomlási együtthatói között a vizsgálati időszakban. A kioldódás vizsgálat eredményei szerint a PO4-P kioldódása az első 20, az NH4-N kioldódása az első 40 napban volt jelentősebb mértékű. Mind a Balatonban, mind a Kis-Balatonban a fűz avarból kioldódó PO4-P volt a legnagyobb mennyiségű – közel kétszerese a nyár és kevert avarénak, míg NH4-N esetében a fűz, a nyár és a vegyes avar kioldódási dinamikája közel estek egymáshoz. | hu_HU |
| dc.format.extent | 7 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/310246 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | fűz | hu_HU |
| dc.subject | nyár | hu_HU |
| dc.subject | vegyes avar | hu_HU |
| dc.subject | Balaton | hu_HU |
| dc.subject | Kis-Balaton | hu_HU |
| dc.subject.discipline | tudományterületek::környezettudományok | hu_HU |
| dc.subject.discipline | tudományterületek::növénytudományok | hu_HU |
| dc.title | Fűz, nyár és vegyes avar lebontásának és kioldódásának vizsgálata | hu_HU |
| dc.type | konferencia kiadvány | hu_HU |