A dolgozat első része a témához kapcsolódó szakirodalmi áttekintést mutatja be. Részletesen foglalkozik a hátrányos helyzet fogalmával, annak jellemzőivel és Magyarországon tapasztalható hatásaival. Ismerteti az olvasás és írás történetét, valamint a hátrányos helyzetű gyermekek és a kedvezőbb körülmények között élők közötti különbségeket ezen készségek elsajátítása terén. Kitér az írásban és olvasásban előforduló hibákra, azok lehetséges okaira, valamint fejlesztési lehetőségeikre. Ezen kívül vizsgálja a helyes légzés, táplálkozás és alvás szerepét a beszédfejlődésben valamint a táplálkozási szokások és a beszédfejlődés közötti összefüggéseket. A dolgozat második része a vizsgálati mintán alapuló teszteredmények elemzésére fókuszál. Részletesen kiértékeli az írás-, helyesírási és olvasási képességekre vonatkozó méréseket, összehasonlítva a hátrányos helyzetű és a nem hátrányos helyzetű gyermekek teljesítményét. Kiegészítésként egy szülői kérdőív adatait is elemzi, amely az étkezési szokásokkal kapcsolatos információkat tartalmaz, így lehetőséget adva azok és a gyermekek írásbeli és olvasási készségei közötti lehetséges összefüggések feltárására.