Kutatásom célja a közép- és kelet-európai mezei nyúl populációk genetikai diverzitásának vizsgálata. A fajok genetikai struktúrájának változását a jégkorszakig visszavezetve tudjuk vizsgálni. Számos jelenség oka lehet a genetikai változatosság kialakulásának, mint például a mezőgazdaság, vadászat, városiasodás, hibridizáció, introgresszió, természetes élőhelyek megszűnése, feldarabolódása, elszigetelődése. Vizsgálataim eszközéül a mitokondriális DNS markert választottunk, mely az állatok evolúciós kutatásának népszerű molekuláris genetikai eszköze. Törzsfejlődési vizsgálatok elvégzésére, valamint a populációk szerkezetének, dinamikájának és molekuláris evolúciójának tanulmányozására is alkalmas (Avise 1994). Vizsgálatom során a teljes mitokondriális genomon belül a D-loop régió egy szakaszát elemeztük. Munkámat labor vizsgálatokkal kezdtem, melyeknél genetikai módszerekkel és analízissel vizsgáltam a természetes populációk közötti genetikai variabilitást. Ezen vizsgálati eredmények illetve a kutatás melynek része munkám, alapján következtetni lehet arra, hogy egyetlen vagy esetleg több izolált populáció létezett a Közép-Balkánon lévő refúgium területen az utolsó glaciális maximum alatt (kb. 20 000 – 18 000 évvel ezelőtt), amelyek esetleg populációforrásként működhettek Közép- és Kelet-Európa későbbi rekolonizációja idején. Továbbá lehetővé teszi számunkra, hogy azonosítsuk a lehetséges endémikus vérvonalakat, illetve összehasonlítsuk a genetikai diverzitás szintjét a különböző populációkban. A kapott eredmények hozzásegíthetnek a mezei nyulak teljes genetikai variancijánának megismeréséhez és megőrzéséhez.