Fesztivalizáció-A közösségi lét új formája
Absztrakt
A fesztiválok ma világszerte nagy népszerűségnek örvendenek. Magyarország különösen kiemelkedő fesztiválok terén, hiszen az év bármely szakaszán országszerte élvezhetjük a színes kínálatot. Hogy ezek a rendezvények hogyan alakultak ki, hogy jöttek létre hazánk nagy fesztiváljai és milyen előkészületekkel jár szervezésük, dolgozatom első részében kísérlem meg bemutatni. A második részében részletesebben is foglalkozok egy ilyen jellegű rendezvénnyel, mégpedig a Debreceni Bor-és Jazznapokkal. A fesztivál kialakulásának történetét és a szervezési folyamatát mutatom be, ezt követően pedig saját kutatásomat is ismertetem, melyet a Debreceni Bor-és Jazznapok látogatóinak körében végeztem. A fesztiválok kutatásával korábban foglalkozott többek között Szabó (2014), akinek kutatása segítségül szolgált dolgozatom megírásához, valamint Bánsági - Hunyadi- Makranczi, és Peka (2019), és Hunyadi (2004) is, akiknek kutatásait a dolgozatomban részletesebben is bemutatom. Saját kutató munkám során kvantitatív módszert alkalmaztam és online kérdőív segítségével gyűjtöttem adatokat. A válaszadók kultúrafogyasztási szokásait és a Debreceni Bor-és Jazznapokkal kapcsolatos attitűdjeiket, elégedettségüket vizsgáltam. Kutatásom eredményei szerint a Debreceni Bor-és Jazznapok leginkább a debreceni, 19-25 éves korú lakosságot vonzza, akik a Facebookról tájékozódnak a rendezvényről. Ismerősökkel, barátokkal és családtagokkal, kikapcsolódás céljából látogatják a rendezvényt, valamint viszonylag keveset hajlandók költeni látogatásuk során. Többségük elégedett a rendezvénnyel, és visszatérő vendég, de sokan apróbb változtatásokat javasolnának a sikeresebb rendezvény érdekében.