Mozgásfejlődési zavarral küzdő gyermekek egyensúly és testtartás fejlesztése lovasterápiával

Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

A korai agysérülések okozta szindrómák megakadályozhatják a gyermekek szenzomotoros fejlődését, zavart okozhatnak a kognitív és pszichés működésükben, illetve az életkornak megfelelő szociális kapcsolatok kialakulásában is. Kezelésük és rehabilitációjuk életük végéig tartó folyamat lesz, ezért változatos és motiváló mozgásterápiát kell biztosítani számukra, amire az állatasszisztált terápiák alkalmasak lesznek. Ezen módszerek közé tartozik a hippoterápia, ahol a lóval való érintkezés és a ló jelenléte is terápiás hatású lesz, hiszen szeretetet és magabiztosságot sugároznak. A terápiás lovaglás hatására fejlődik a gyermekek egyensúlya, testtartása, funkcionális képességei, ezen felül pedig személyiségfejlesztő hatásai is érvényesülnek a foglalkozások során. Diplomamunkám célja a lovasterápia jótékony hatásainak bemutatása, általa a gyermekek testtartásának, gerinc és csípő mobilitásának és egyensúlyozó képességének fejlesztése volt. Felmérésünkben öt mozgásfejlődési zavarral küzdő gyermek vett részt. A vizsgálati módszerek elvégzését követően 10 héten keresztül tartott a terápiás program. Heti egy alkalommal 30 percen keresztül ültek a gyermekek a lovon. A lovaglások során videófelvételeket készítettünk, amit Kinovea mozgáselemző programmal elemeztünk, illetve a terápiás program befejeztével ismét felmértük a gyermekeket. A mozgáselemző program eredményei alapján elmondhatjuk, hogy a résztvevők testtartása minden lovaglás során fejlődött a lóra üléstől a lovaglás fő részéig, amit szignifikáns eredményekkel is alá tudtunk támasztani. Emellett a terápiák előrehaladtával a testtartást kialakító tényezők fejlődésében fokozatos javulást figyeltünk meg. A tornaprogram utáni felmérésen kapott eredmények alapján javulást értünk el a gerinc mobilitásában, főleg a rotáció tekintetében. A csípőízületi abductió nagyobb, míg a kirotáció kisebb fejlődést mutatott. A testtartást az ülőmagassággal határoztuk meg, ami minden résztvevőnél javult a program hatására. Az egyensúly felmérésére az egy lábon állás tesztet és a Pediatric Balance Scale-t alkalmaztuk, melyek eredményeiben fejlődést tapasztaltunk az intervenciós program hatására. Eredményeink alapján elmondható, hogy bár nehéz volt összesített adatokat felmutatni a kis résztvevő szám, illetve a gyermekek eltérő képességei miatt, de a lovasterápiás foglalkozások pozitívan hatottak a gyermekek testtartására és egyensúlyozó képességeire.

Leírás
Kulcsszavak
lovasterápia, egyensúly, testtartás
Forrás