Az értekezés megírásának kiindulópontja az a felismerés volt, hogy alapvetően hiányos, túlnyomórészt informális tapasztalatokon és kevéssé strukturált felméréseken nyugvó kép él a klasszikus kompetitív területen kívül működő piacvezető, tehát monopol, vagy oligopol szervezetek stratégiai menedzselési gyakorlatáról, formáiról. Így meglátásom szerint abban is bizonytalanság mutatkozik, hogy a náluk tapasztaltak mennyiben kapcsolhatók össze a versenypiaci szereplők esetén látható – gyakran „mainstream”-nek nevezett - stratégia-menedzselés elméleti és gyakorlati irányvonalával. A fentiekkel összefüggésben végzett kezdeti piacszerkezeti és gazdaság-statisztikai vizsgálataim eredményei alapján egyre hangsúlyosabbá vált az érintettek, az érintett menedzsment kiemelt szerepe. Erre a felismerésre reflektáló, az érintett menedzsment és a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának (angolul Corporate Social Responsibility, azaz rövidítve CSR) folyamatalapú stratégiai illeszkedésére, később a CSR teljesítmény mérésére vonatkozó vizsgálataimat speciális, ún. „stigmatizált” iparágban, a szerencsejáték-szektorban végeztem, hazai és nemzetközi piacvezető társaságok bevonásával. A dolgozatban az iparág kifejezést következetesen a szerencsejáték szektor szabályozási környezetére való hivatkozás okán használom. A kutatássorozat vizsgálatai tehát nem a szerencsejátékok mások által már kutatott társadalmi veszélyeire illetve azok feltárására, hanem a szerencsejáték-szervezők gyakorlati CSR tevékenységére és azok mérésére összpontosítottak. E szerteágazó összefüggésekkel rendelkező témát a szakirodalom tanulmányozása mentén felszínre került eredmények figyelembe vételével formáltam egységes kutatási programmá. Az irodalom feldolgozása alapján megállapítottam, hogy (i) a változékony környezeti hatások szükségessé teszik a szervezetek stratégiai gyakorlatának és eszköztárának rendszeres felülvizsgálatát, stabil és magas piaci részesedéssel bíró társaságok esetén is, miközben a környezeti kihívásoknak való maximális megfelelés érdekében a (ii) stratégiaalkotást koherens módon, az érintettek bevonásával, „illesztésével” kell megvalósítani. Véleményem szerint ez szolgálja igazán a stratégia menedzsment, mint átfogó vezetési funkció hatékony működését. A szakirodalom alapján (iii) az érintettek kezelésére vonatkozó valamennyi vezetési tevékenységet érintetti menedzsment elemként határoztam meg, és úgy tekintem, hogy az érintettek beazonosításának és kezelésnek léteznek tudományosan igazolt, kutatható eljárási (ún. procedurális) és szervezeti dimenziói. Az érintettekre vonatkozó általam használt megközelítés ugyanakkor megengedi azt, hogy az (iv) egyes szereplők más és más súlyokkal rendelkezzenek a szervezet szempontjából. A vállalatok társadalmi felelősségvállalását (CSR) úgy tekintem, mint az érintettekkel való kölcsönös együttműködésen nyugvó folyamatos tevékenységet, amely során a cég minimalizálja a társadalomra gyakorolt negatív hatásokat, miközben maximalizálja a nyújtott értéket, azzal a lényeges megkötéssel, hogy (v) a CSR tevékenységnek túl kell mutatni a jogszabályokban előírt minimum követelményeken, annál érzékelhetően többet kell nyújtani a társadalom felé ellentételezésként. A szakirodalom tanulmányozása alapján megállapítottam, hogy a vállalatok társadalmi felelősségvállalását jellemző meghatározások közös eleme, hogy (vi) a felelősségvállalás mögött üzleti döntés, üzleti döntéshozók állnak, a CSR tevékenységet, illetve akciókat önkéntes elvek vezérlik és annak eredménye mérhető gazdasági és társadalmi értékteremtéssel jár. A CSR speciális szakirodalmi előzményei rámutattak arra, hogy (vii) léteznek nem teljes körűen ellentételezett társadalmi költséggel rendelkező, ún. „stigmatizált” iparágak. Ezek közé tartozik kutatásom kiemelt tárgya, a szerencsejáték-szektor is. A tapasztalatok és az irodalmi hivatkozások egyaránt alátámasztották azt, hogy a (viii) CSR teljesítmény iparág-specifikus mérésére igény mutatkozik. Az irodalom alapján kiemeltem azt, hogy (ix) a felelős játékszervezés a szerencsejáték-szektor egy speciális és hangsúlyosan kritikus CSR tényezője. A fenti, szerteágazó összefüggésekkel rendelkező témát a szakirodalom tanulmányozása mentén felszínre került eredmények figyelembevételével formáltam egységes kutatási programmá. Az irodalmi előzmények feldolgozására építve a következő négy alapvető kutatási célt határoztam meg:

1. A vállalati/társasági stratégiák jellemzői és a vállalatok/gazdasági társaságok piacszerkezeti és gazdaság-statisztikai dimenziói közötti összefüggések vizsgálata.
2. A CSR-ra vonatkozó stratégiaalkotás folyamatának és annak társasági stratégiaalkotásba való illeszkedésének eljárásalapú vizsgálata.
3. Iparág specifikus CSR teljesítménymérési-eszköz kidolgozása, a szerencsejáték-ipar számára.
4. További célként tűztem ki az érintettek szerepének európai szerencsejáték-iparágban történő áttekintését, amelyhez a mintát a 3. cél alapján összeállított eszköz adatai. A fentiekre illeszkedve, a kutatássorozat tervezésekor, szakirodalmi illetve empirikus alapon az alábbi kutatási kérdéseket fogalmaztam meg: • Stratégiai megközelítésre vonatkozó kutatási kérdés: Van-e különbség a szervezetek között abban, hogy milyen területre összpontosítanak a stratégiaalkotás kapcsán. • Kapcsolatközpontú megközelítésre vonatkozó kutatási kérdés: Van-e különbség a szervezetek között abban, hogy mennyire összetett kapcsolati hálóval rendelkeznek. • Üzleti megközelítésre vonatkozó kutatási kérdés: Van-e különbség a szervezetek között abban, milyen üzleti célt támogató marketing eszközkészlettel dolgoznak. • A jövő-orientáció kapcsán megfogalmazott kutatási kérdés: Van-e különbség a szervezetek között abban, hogy mennyiben fordulnak konkrét elképzelésekkel, elvárásokkal a jövő felé. • Az érintettek kapcsán megfogalmazott kutatási kérdés: Van-e különbség a szervezetek között abban, hogy hogyan (milyen marketing aktivitások és programok) mentén foglalkoznak az érintettekkel. • A hazai szerencsejáték-piac meghatározó vállalatának CSR stratégiája hogyan illeszkedik a társasági stratégiához és mennyiben épül a szervezet kiemelt érintettjeire. • Hogyan valósul meg az a gyakorlatban, hogy a szerencsejáték-iparág CSR tevékenységének középpontja maga a felelős játékszervezés. A fent ismertetett célrendszer figyelembevételével olyan összetett kutatássorozatot valósítottam meg, amely összesen 6 vizsgálatot tartalmazott. Az első kutatási célhoz kettő, a második kutatási célhoz egy, a harmadik célhoz szintén kettő, míg az erre módszertani szempontból épülő negyedik célhoz megint csak egy vizsgálatot terveztem. A kérdések oldaláról tekintve az értekezésben bemutatott vizsgálatokra, látható, hogy az első kutatási célhoz összesen öt, a második kutatási célhoz egy, míg az egymásra épülő harmadik és negyedik célokhoz egy kérdést rendeltem. A módszertan és minta kapcsán előzetes feltételrendszert tűztem ki az értekezésben, amely alapján (i) a vizsgálataimat jogi személyű gazdasági szervezeteken végeztem, (ii) a piacszerkezeti összefüggések kutatásakor monopol, oligopol, vagy (tiszta) versenypiaci szereplőket különböztettem meg. A disszertáció során (iii) piacvezető szereplőként értelmezem azt a piaci szereplőt, akinek monopol vagy oligipol szereplőként meghatározó, piacalakító hatása van. Az (iv) üzleti stratégiára vonatkozó célokat a marketing eszközök használatán keresztül vizsgáltam az értekezésben. Egyes következtetéseimet (v) a foglalkoztatottak létszáma mentén vontam le: az egyik csoportot a „mikro-, és kisvállalkozások” csoportja (0-49 fő), míg a másik halmazt az 50 vagy annál több foglalkoztatottal rendelkező „közép-, és nagyvállalkozások” csoportja képezte. A vállalatok társadalmi felelősségvállalása teljesítményének mérése esetén (vi) egy szabályozott, sérülékeny csoporttal rendelkező ún. „stigmatizált” iparágban, a szerencsejáték-iparban végeztem kutatásaimat. Az erre vonatkozó (vii) vizsgálatokba (részben) monopol piacon tevékenykedő, állami tulajdonú, vagy állami koncesszióval rendelkező szerencsejáték-szervezők kerültek meghívásra. Az értekezésben használt módszertan és anyag, illeszkedve a többlépcsős kutatás céljaihoz, illetve felépítéséhez többféle eljárásra épült. a) A stratégiai jellemzők vizsgálatát két dimenzió mentén, 2015-ben végeztem. A vizsgálatok során összefüggést kerestem a stratégiai jellemzők, a piacszerkezeti és egyes kiemelt gazdaságstatisztikai ismérvek között. Az elemzést 137 gazdasági szervezet adatain futattam le, ebből 108 versenypiaci és 29 piacvezető pozícióban volt. A válaszadás online történt a Magyar Marketing Szövetség kutatásához kapcsolódva. Az elemzést SPSS statisztikai programcsomag igénybevételével, klaszterelemzés és logisztikus regresszió módszerével végeztem. b) A CSR stratégiaalkotás folyamatának és annak társasági stratégiaalkotásba való illeszkedésének vizsgálatát egy szereplőn, a hazai piacvezető szerencsejáték-szervező esettanulmánya kapcsán végeztük 2014-ben, egyik kutatótársammal. Elemzési módszertanunkban meta-elemzés, dokumentum-elemzés (tanulmányok, belső dokumentumok, folyamatleírások) és szakértői interjúk szerepeltek.
   c) Az iparág-specifikus CSR teljesítménymérési-eszköz kidolgozását 2015-ben és 2016-ban végeztük kutatótársammal közösen, két lépcsőben az European Lotteries (EL) iparági szabványa és a hazai nemzeti szerencsejáték-szervező által készített szakértői anyagok, illetve a Szerencsejáték ZRt-nél folytatott interjúk felhasználásával. Az első lépcsőben kifejlesztettük majd hazai piacon teszteltük az eszközt, ezt követően pedig európai szervezők (svéd, olasz, spanyol, horvát és magyar) szakértői bevonásával finomítottunk a rendszeren. d) Az érintettek európai szerencsejáték-iparban történő kezelésének feltérképezését az eszközkidolgozás kapcsán rendelkezésre álló nemzetközi adatok másodelemzésével végeztem. A vizsgálat során alapvetően arra kerestem a választ, hogy milyen jellemzők mentén érhetőek tetten a felelős játékszervezése elemei a vizsgálatba vont társaságoknál, illetve vannak-e európai szinten is tetten érhető regionális fókuszpont-eltérések az érintettek kezelése során. Az adatok elemzését 2017 tavaszán végeztem. A szakirodalmi előzmények értékelése alapján kirajzolódott kutatási program következtetéseit a kutatási célok mentén ismertettem. Az eredmények értelmezésekor figyelembe kell venni azt, hogy sem a stratégiai jellemzők (N=137), sem pedig az európai kitekintést szolgáló kutatás esetén (N=5) nem állt rendelkezésre reprezentatív minta. A kapott eredmények további kutatások kiindulópontjai lehetnek. Az első kutatási cél a vállalati stratégiák jellemzői és a gazdasági társaságok piacszerkezeti és gazdaságstatisztikai dimenziói közötti összefüggések feltárása volt. A végzett kutatások alapján megállapítottam, hogy (i) hogy az 50, vagy azt meghaladó számú munkavállalót foglalkoztató társaságok, akik között relatív magas (32%) arányt képviselnek a piacvezető vállalatok, egyértelműen szervezeten belüli kérdésekre fókuszálnak stratégiájuk tervezése és megvalósítása során. Feltártam azt is, hogy (ii) az érintettekkel való aktív foglalkozás tekintetében számottevő különbség van a piacvezető (monopol és oligopol) és a piacon versengő (kompetitív) szereplők között: a kutatás egyértelműen alátámasztotta, hogy a piacvezető társaságok aktívabbak az érintettekkel való foglalkozás területén. Mindeközben (iii) a külső és belső érintettek bevonását célzó jövőbeli aktivitásokra vonatkozó tervek a „fiatalabb”, tehát 15 évnél újabb cégekre jellemzőbbek, amely igazolja a CSR és általában az érintettek kezelésének jelentőségét az üzleti élet jövőjében is. Nem feltétlenül okozott meglepetést az az eredmény, hogy (iv) a „fiatal” (15 évnél nem idősebb) cégek aktívabban az újítások terén is: ez a csoport ugyanis jóval több eredményt, aktivitást tudhat magáénak a termék és szolgáltatás innováció terén – a kutatásaim alapján. A „környezeti kapcsolódás” stratégiai dimenziójára vonatkozó válaszok elemzése pedig arra mutatott rá, hogy (v) a piacvezető cégekre inkább kevésbé összetett és kevésbé élő üzleti kapcsolatrendszer jellemző, míg a vizsgálatok alapján az is látszik, hogy (vi) a piacvezető cégekre szintén kevésbé összetett marketing eszközrendszer jellemző, amelyet az üzleti fókusz szerepének relatív alacsony súlyával magyaráztam. A második kutatási célom a CSR stratégiaalkotás folyamatának feltérképezése és annak társasági stratégiaalkotásba való illeszkedésének vizsgálata volt, amelyet egy hazai, részben monopol állami (nemzeti) tulajdonú szervezeten, a Szerencsejáték Zrt-n végeztem kutatótársammal közösen. Elemzésünk eredményeképpen azt tapasztaltuk, hogy (i) a Szerencsejáték Zrt. esetén jól strukturált, üzleti stratégiát szem előtt tartó, szervezethez és üzleti célokhoz egyaránt megfelelően illeszkedő folyamat mentén támogatja a CSR tevékenység a társasági célok elérését. Ezzel összefüggésben feltártuk, hogy a háromszintű folyamatrendszer – tehát az irányító, üzleti és támogató folyamatok –mindegyike során bemenetként szolgál az azonosított érintettek érték- illetve érdekrendszere, kiemelten tehát a tulajdonosok, a vevők és a szabályozási környezet hatása is láthatóvá vált. Megállapítottuk, hogy az állami szférához köthető érdekelt felek igényein túl, (ii) a fogyasztók, a versenytársak és a belső érintettek érdekeit, hatását is beépíti a Társaság a stratégiaalkotás és megvalósítás összetett folyamatába. Ezen kívül a Társaság meghatározta a (iii) fenntartható működésével kapcsolatos fő alappilléreit, amelyek a következők: felelős üzletvitel, felelős játékszervezés, felelős foglalkoztatás, társadalmi elkötelezettség és végül környezeti felelősség. A vizsgálat során láthatóvá vált, hogy (iv) lényeges elvárásként jelenik meg a szervezetben az, hogy a fenti feladatok megvalósítása tervszerű és ütemezett legyen, valamint a szervezet teljes támogatása mellett valósuljon meg, így a stratégia megalkotása során formálisan is hangsúlyt fektet a Társaság a szervezeti és folyamatkapcsolódások kialakítására, megalapozására és működtetésre. Ezen kívül a dokumentumok elemzése (v) erős és tudatos kapcsolatot tárt fel a CSR értékek és a Társaság „felelős vállalatirányítási tevékenysége” között. Vizsgálatunk összességében pedig rámutatott arra, hogy (vi) jelentős hozzáadott értékkel bír, ha a szervezetek folyamatosan, mérhető és strukturált rendszer mentén értékelik saját CSR teljesítményüket, összevetve azt az adott iparágban működő piacvezető vállalatok eredményeivel, legjobb gyakorlataival. Mindez azért jelentős, hogy a vállalati teljesítmény konzisztens, az érintettek elvárásait és a felelős működés szempontjait integráltan kezelő menedzsment eszközökön keresztül fejlődhessen. Ezzel összefüggésben ugyanakkor rámutattunk arra, hogy szükségesnek látszik egy számszerűsített, súlyozott, objektív értékelő modell kialakítása, amely egy önértékelő rendszer kifejlesztése és tesztelése irányába fordította a kutatást. Ezt követő, harmadik kutatási cél tehát egy iparág-specifikus CSR teljesítménymérési- eszköz kidolgozása volt, a szerencsejáték-szektor szervezői számára. E folyamat eredményeként olyan "felhasználóbarát", jól paraméterezhető, súlyozható rendszerre tettünk javaslatot társammal, amely alkalmas a CSR értékelési, iparági eszköztárának, illetve módszereinek bővítésére. A vizsgálatok a következő gyakorlat-orientált lépésekből álltak: először (i) hazai és nemzetközi szinten is eredményesen teszteltük a szerencsejáték-szervezők CSR tevékenységének önértékelő eszközét. Majd (ii) a tesztelés alapján javaslatokat fogalmaztunk meg azokra a közös kritérium csoportokra, amelyek lehetővé teszik a tevékenységek nemzetközi összemérését, illetve e mellett (iii) kijelöltük azokat a szempontokat, illetve eszközbe illesztett dimenziókat, amelyek – a nemzeti iparági szabályozás, játékhagyomány illetve kulturális gyökerek okán – nem alkalmasak nemzetközi összehasonlítás elvégzésére. A javasolt önértékelő modell a kiinduló teszt öt szempont mentén rendezett 38 kérdése helyett 11 + 1 kritérium mentén, összesen 86 kérdés (tétel) értékelésével teszi lehetővé a CSR teljesítmény sokrétűbb szerencsejáték-specifikus minősítését és a teljesítmények összemérését. A fejlesztett eszköz küldetése szerint a szerencsejáték-iparág CSR, illetve felelős játékszervezői gyakorlata fejlesztésének hatékony és megalapozott támasza, amely utat nyit a szerencsejáték-szektor szereplői társadalmi felelősségvállalási teljesítményének plasztikus és standard összemérése felé. Végső, addicionális kutatási célom az volt, hogy áttekintsem az érintettek szerepét az európai szerencsejáték-iparágban. A kétlépcsős vizsgálat egyértelműen rámutatott arra, hogy (i) a felelős játékszervezés, mint fő CSR rendezőelv és a társadalom, illetve a játékosok csoportjai kiemelt jelentőséggel bírnak a vizsgált európai szervezőnél. A tematikus értékelés során megállapítottam, hogy az egyes (ii) szervezetek más és más súlyt tulajdonítottak a kérdéseknek és az általuk érintett célcsoportoknak, következésképpen részben eltérő gyakorlatot folytatnak CSR tevékenységük stratégiai tervezése és implementálása során. Az elvégzett csoportképzési eljárások alapján az tártam fel, hogy az esetek mindegyikében (iii) élen jár a svéd szervező - mind a válaszok számában, mind pedig a szakértői súlyok vonatkozásában. Ugyanakkor a vizsgálat (iv) a felelősséghez való viszony és a földrajzi régiók között lévő egyértelmű kapcsolatot nem azonosított. Beazonosítottam ugyanakkor azt, hogy (v) két egyértelműen szabályozott területen a szakértői visszajelzések egyöntetűek voltak: ezek egyrészt a reklámozásra, másrészt pedig a meglévő játékosok kezelésére vonatkoztak. Az eredmények magas szintű áttekintése arra is újfent rávilágított, hogy a szabályozási környezet és annak aktív kormányzati alakítása hatékony eszköze lehet egyrészt a szereplők magatartásának irányítására (tehát a szükséges társadalmi kontroll megvalósítására), másrészt – a gazdasági társaságok szintjén – magabiztos keretet adhat egyedi, differenciált üzleti értékteremtés megvalósítására is. Mindez végső soron az adott nemzetgazdaságok közvetlen érdekét is szolgálja. Erre a megközelítésre támaszkodva jómagam továbbra is a szerencsejátékok szabályozott piaci működése illetve szervezése mellett foglalok állást. The starting point for writing this dissertation was the recognition, that the developed view about the strategic management practices, forms and the relation between the so-called "mainstream" theory and practice of the market leader, so monopolistic or oligopolistic organizations outside the classical competitive environment is basically incomplete, predominantly informal and it is based on empirical experience and on poorly structured surveys. Based on the results of my initial market structure and economic statistical investigation related to the above, the key role of the stakeholders, the relevant management, became more pronounced. Later as a reflection to this recognition, on the related management and the CSR process-based strategy fit, I have performed my CSR test in a special, so-called "stigmatized" industry: in the gambling sector, involving domestic and international market leading companies. I use the term industry to refer to the regulatory environment of this sector. Therefore, the investigations of this research series do not address the social dangers of gambling and their study explored by others, but it is focused on the practical activity and measurement of CSR activities of gambling organizers. Based on the processing of the literature I have concluded that (i) the variable environmental impacts make it necessary to examine the organizations’ strategic practices and tools, even in the case of stable and high-market companies, while in order to maximize the compliance with environmental challenges a (ii) the strategy creation has to be implemented in a coherent manner, with the involvement and "fitting" of the stakeholders. In my opinion, this really serves the effective operation of the strategy of management, the comprehensive driving function. Based on the literature (iii) I have defined all management activities related to the management of the stakeholders as a management element, and I consider that scientifically justified, researchable (so-called procedural) and organizational dimensions exist for identifying and handling of those involved. The approach that I use in relation to the stakeholders allows for (iv) different players to have different weights from an organization’s point of view. I consider the Corporate Social Responsibility (CSR) as a continuous activity based on mutual cooperation with the stakeholders, during which the company minimizes its negative impacts on the society, while maximizing the value provided, with the essential restriction, that (v) CSR activity must noticeably overcome the minimum requirements laid down by law, it has to offer more to society as a compensation. Based on the study of the literature, I have found that a common element in the definitions that characterizes corporate social responsibility is that (vi) behind taking the responsibility there is a business decision-making, there are business decision-makers, CSR activities and actions are governed by voluntary principles and results in measurable economic and social value creation. CSR's special literature backgrounds have pointed out that, that (vii) there are so-called "stigmatized" industries where non-fully compensated social costs exists. These include the subject of my research, the gambling sector as well. Both experience and literary references support (viii) the need for the industry-specific measurement of CSR performance. Based on the literature, (ix) a responsible gambling organization is a special and highly critical CSR factor in the gambling sector. I have formed the topic above with a wide variety of contexts into a uniform research program, taking into an account the results that have been discovered by studying the literature. Based on processing the literary history, I have defined the four following fundamental research objectives:
5. The characteristics of corporate strategies and the relationship between the market structure and the economy-statistical dimension of the business organizations.
6. Procedural analysis of CSR strategy creation process and its integration into corporate strategy.
7. Develop industry-specific CSR performance measurement tools for the gambling industry.
8. I set it as a further goal to create an overview about the role of the stakeholders in the European gambling industry, to which the sample data was provided on the tool created on the basis of the 3rd objective. In line with the above, during the planning of the research series, I formulated the following research questions on a literary or empirical basis: ● Research question on strategic approach: Is there a difference between the organizations based on which area they are focusing when creating their strategy? ● Research question on contact-centered approach: Is there a difference between the organizations in how complex network they have? ● Research question on business approach: Is there a difference between the organizations in which marketing toolkit supports their business purpose? ● Research question about future orientation: Is there a difference between the organizations in how they face the future with concrete ideas and expectations? ● Research question about stakeholders: Is there a difference between the organizations in how (with what marketing activities and programs) stakeholders are addressed. ● How does the CSR strategy of the domestic gaming market’s dominant company fits into the companies corporate strategy and how it depends on its key stakeholders. ● How is it handled in practice that the leader of the gambling industries CSR activity is also the responsible gambling organization itself? Considering the target system described above I have created a series of complex research series that contained a total of 6 tests. I have planned two investigations for the first research objective, one for the second research objective, also two for the third objective, and one for the fourth objective that is based on the third from methodological point of view. From research question perspective for the studies presented in the dissertation, you can see that for the first research objective altogether I have assigned five questions, for the second research objective one, while for the third and fourth objective that are built on each other I have assigned one question. In the dissertation I have set up a preliminary condition regarding the methodology and the sample, based on which (i) I have conducted my studies on legal entities, (ii) during the market structure research I have differentiated between monopolistic, oligopolistic, or (pure) competitive market players. During the dissertation (iii) I have interpreted that market player as the market leader whose monopoly or oligopoly plays a dominant role in market-forming. (iv) In the dissertation I have examined the business strategy objectives through the use of marketing tools. I have deduced some of my conclusions (v) along the number of employees: where the first group is the group of "micro and small enterprises" (0-49 people) while the other set is a group of "medium and large enterprises" with 50 or more employees. Regarding measurement of corporate social responsibility performance (vi) I did my research in a regulated, vulnerable group, in a so called "stigmatized" industry: the gambling industry. For these investigations, (vii) we have invited state-owned or publicly-licensed gambling organizers, who are acting (partly) on monopolistic markets. The methodology and materials used in the dissertation were built on several procedures, fitting the objectives and the structure of multi-stage research. a) I have studied the strategic characteristics along two dimensions in 2015. In the course of the investigations, I sought a correlation between the strategic features, the market structure and some key economic statistics. The analysis was carried out on a data provided by 137 business organizations, of which 108 were competitive market players and 29 were market leaders. The response was made online by connecting to the research of the Hungarian Marketing Association. The analysis was carried out using SPSS statistical software package, with cluster analysis and logistic regression method. b) We conducted together with my research associate the investigation of the CSR strategy creation process and its integration into corporate strategy on a single instance, on the case study of the domestic market leader gambling organizer in 2014. In the methodology of our analysis we used meta-analysis, document analysis (studies, internal documents, process descriptions) and expert interviews. c) Together with my research partner we developed the industry-specific CSR performance measurement tool in 2015 and 2016, in two steps using the industry standard of the European Lotteries (EL), the expert materials produced by the national gambling organizer and the interviews with Szerencsejáték Zrt. In the first step we developed and tested the tool in the domestic market, after which we refined the system with the help of experts from different European organizations (Swedish, Italian, Spanish, Croatian and Hungarian). c) I performed the mapping of the stakeholders’ management of the European gambling industry with the secondary analysis of the available international data related to tool development. During the investigation, I was basically trying to find out the characteristics of the responsible gambling organization in the investigated companies and to see if there is a regional focal point deviation available on European level during addressing the stakeholders. I have analyzed the data in the spring of 2017. In the following the conclusions of the research program will be presented based on the evaluation of the literature history along the research objectives. When interpreting results, it should be considered that neither for the research of the strategic features, (N = 137) nor for the research supporting the European lookout (N = 5) there were no representative examples. The results obtained may be the starting point for further research. The first objective of the research was to identify the relationship between the characteristics of corporate strategies and the market structure and the economic statistical dimensions of the companies. Based on the research, I have found (i) that companies with 50 or more employees, with a relatively high (32%) ratio of market leaders are clearly focusing on organizational issues when designing and implementing their strategies. I have also revealed that (ii) there is a significant difference in the active management of stakeholders between the market leader (monopolistic and oligopolistic) and the competing (competitive) players: the research clearly supported the fact that the market-leading companies are more active in the area of stakeholder management. At the same time, (iii) plans for future activities to involve external and internal stakeholders are more typical for 'younger' companies, so for those of younger than 15 years of age, which demonstrates the importance of CSR and the management of stakeholders in general in the future of business life as well. The result was not surprising that (iv) the "young" companies (not older than 15 years) are more active in innovation, too: this group has far more results and activity in product and service innovation - based on my research. The analysis of responses to questions about the strategic dimension of "environmental connectivity" revealed (v) that the market leading companies are characterized by less complex and less live business relationships, while on the basis of the examinations, (vi) that the market-leading companies are characterized by a less complex marketing tool system that I explained by the relatively low weight of business focus. My second research objective was to map the CSR strategy process design and the analysis of its fitting into corporate strategy creation, which I conducted with a research partner on a domestic, partly monopolistic state (national) organization, Szerencsejáték Zrt. As a result of our analysis, we found that (i) in case of Szerencsejáték Zrt., the CSR activity is supporting the achievement of business goals based on a well-structured, business-oriented process well-suited for business and business purposes. In connection to this, we have discovered that for every level of the three-tier process system - the management, business and support processes - the interest system of the identified and the affected serves as an input, the owners, the buyers and the effects of the regulatory environment were also visible. We have found that beyond the demands of stakeholders in the public sphere, (ii) the company also integrates the interests of the consumers, competitors and internal stakeholders to the complex process of strategy creation and implementation. The company has identified (iii) the main pillars of its sustainable operation, that are: responsible business, responsible gambling organization, responsible employment, social commitment and ultimately environmental responsibility. During the investigation it became apparent, that (iv) in the organization it appears as an essential expectation that the implementation of the above tasks should be planned and scheduled and supported by the whole support of the organization, thus during the creation of the strategy the Company is formally emphasizing the organizational and operation process connections, its foundation and operation. In addition, the analysis of the documents (v) revealed a strong and conscious relationship between the CSR values and the Company's "responsible corporate governance" activity. In summary, our analysis pointed out (vi) that it has a significant additional value when organizations measure their CSR performance on a continuous, measurable, structured basis, comparing them to the results and best practices of market-leading companies in the industry. All this is important to ensure that company performance is consistently developing through management tools that integrate stakeholders' expectations and responsible operational aspects management. However, in relation to this, we have pointed out the need to develop a quantified, weighted, objective evaluation model that will turn the direction of the research towards the development and testing of a self-evaluation system. Following this, the third research objective was to develop an industry-specific CSR performance measurement tool for the gambling sector organizers. As a result of this process, we proposed with my associate a "user-friendly", well-parameterizable, weighted system that is capable of expanding the CSR evaluation and industry toolbox, methods. The investigations were conducted along the following practice-oriented aspects: first, (i) we successfully tested the self evaluation tool of the CSR activity of the gambling organizers domestically and internationally. After this, (ii) based on the investigation, we gave proposals for the common criteria groups that allow us the international comparison of the activities, (iii) we have selected the aspects and the dimensions embedded into the tool that are not suitable for carrying out international comparisons, because of national industry regulation, gambling tradition or cultural roots. The proposed self-evaluation model allows more versatile gambling-specific ratings for CSR performance and the comparison of performance, based on 11 + 1 criteria with the evaluation of 86 items instead of the previous 38 questions based on 5 criteria. The mission of the developed device is to be the effective and well-grounded support for the development of the the gaming industry's CSR and the responsible gambling organizer practices, which opens the way towards the plastic and standard comparison of the social responsibility of players in the gambling sector. My final, additional research objective was to review the role of stakeholders in the European gambling industry. The two-step research clearly pointed out that (i) the responsible gambling organization as the main CSR leader and the society and the groups of players are of outstanding importance to the investigated European organizer. During the thematic evaluation, I have found that each (ii) organization attributed different weight to the issues and to the relevant target groups, consequently they share a partly different approach to CSR activity planning and implementation. On the basis of the grouping processes I have seen, that (iii) the Swedish organizer leads in each case - both in the number of responses and in the expert weights. At the same time, (iv) the investigation did not identify a clear correlation between liability relations and geographical regions. I have identified (v) that the expert feedback in the two clearly regulated areas was uniform: they related to advertising and to the management of existing players. A high-level review of the results also highlighted again, that the regulatory environment and its active governmental formation can be an effective tool, on one hand to guide the behavior of the actors (to realize the necessary social control) and on the other hand - at the level of business associations - it can provide a confident framework for achieving individual, differentiated business value creation. This ultimately also serves the direct interest of the respective national economies. On the basis of this approach, I am also in favor of the regulated market operation and gambling organization.