Munkám során célom volt, hogy megvizsgáljam, hogy a különböző adagú ételkomposzt milyen hatással van a Nanti típusú sárgarépa termésére és kálium felvételére, valamint célom volt összehasonlítani, hogy ezen eredmények hogyan viszonyulnak a műtrágyázott sárgarépa eredményeivel. A tenyészedény-kísérletet az Agrokémiai és Talajtani Intézet tenyészedény-házában állítottuk be 2011 áprilisában. A kísérlethez Pallag környékéről származó humuszos homoktalajt használtunk. Az alkalmazott ételkomposzt tulajdonságai a jogszabályban meghatározott követelményeknek teljes mértékben megfeleltek. A komposztot 10t/ha, 20t/ha, 30t/ha és 50t/ha adagokban, valamint 1:1 talaj, komposzt arány beállítással alkalmaztuk. Egy kezelésben az összehasonlíthatóság kedvéért NPK műtrágyát használtunk. A kezeléseket az eredmények statisztikai értékelhetőségéhez három ismétlésben állítottuk be. Eredményeink alapján megállapítható, hogy az alkalmazott ételkomposzt igen kedvezően befolyásolta a sárgarépa termését, jelentősen növelte a talaj felvehető kálium-tartalmát. A 10t/ha, 20t/ha és 30t/ha ételkomposzt adagok pozitívan hatottak a sárgarépa gyökértömegére, a gyökerek hosszúságára, növelték a levélzetének tömegét is. A legnagyobb tömegű és méretű répát a 30t/ha kezelésű edényekben termesztettük. A gyökerek és a levélzet kálium-tartalmát a kijuttatott ételkomposzt adagok 30t/ha adagig nem befolyásolták igazolhatóan. Az 50t/ha adagú komposztkezelés negatív hatása már a csírázásnál is jelentkezett, de a későbbi növekedési fázisban is igazolható volt. Ennél az adagnál a magvak lassabban csiráztak és kisebb százalékuk csirázott ki. A gyökerek gátolt növekedése (csökkent tömeg, csökkent hosszúság) is megfigyelhető volt, valamint nagymértékben megnőtt a gyökerek elágazásainak száma is. Az 50t/ha adagú kezelés hatására inkább a levélzet tömege növekedett meg jelentősen, tehát ezekben az edényekben a levél, gyökér tömegarány előnytelenül eltolódott. A nagy komposztadag a mineralizációja során káliumot szolgáltatott a növény számára, ami a gyökerek káliumtartalmának növekedésében igazolhatóan jelentkezett. A legnagyobb komposztadag, az 1:1 talaj, komposzt kezelés hatása már minden termésmutatóra negatívan hatott. A csírázás ezen kezelésű edényekben is vontatott, a növény fejlődése pedig, mind a gyökereket, mind a levélzetet tekintve akadályozott volt. Ezen edényekben satnya, kis tömegű és méretű, sok elágazást tartalmazó sárgarépa termett. A nagy komposztadag a mineralizációja során jelentősebb mennyiségű káliumot szolgáltatott a növény számára, melyet mind a gyökerek megnövekedett káliumtartalma, de még inkább a tenyészidő végén a talajban mérhető megnövekedett AL-K2O értékeke igazoltak. A levélzet káliumtartalmának (a kontrollhoz képest) a csökkenése a satnya növények csökkent fejlődésével, visszavetett növekedéssel magyarázható. Összességében elmondható, hogy az adott kísérleti körülmények között a 30t/ha adag ételkomposzt adag bizonyult a legoptimálisabb adagnak. Ez a kezelés adta a legjobb és legmegbízhatóbb eredményt a sárgarépa termésmutatóira vonatkozóan. A nagyobb adagok negatív hatásai óvatosságra hívják fel a figyelmet. Az okok kiderítése további méréseket, vizsgálatokat igényel.