ELSZÍVÓ VENTILÁTOR ÜZEMBIZTONSÁGI VIZSGÁLATA ATOMERŐMŰVI KÖRNYEZETBEN
Dátum
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
A diplomamunkám vizsgálata során a Paksi Atomerőmű Zrt – ben lévő *UG(74-75)D001 helyi jelölésű, HF R 250 – 15 D típusú elszívó ventilátor meghibásodását kaptam meg témának a cégtől. A diplomamunkám során beleástam magam a berendezéssel szemben támasztott üzemeltetési és karbantartási követelményekbe, mint Erőmű oldalon, mint pedig gyártói oldalon. A vizsgálatom során, ami elsődleges szempont volt az az, hogy a lefőbb alkatrésze, eleme a berendezésnek, ami a járókerék és annak hátrafelé hajló lapátjai, üzemeltetési paraméterek mellett miért először kihajolnak, majd egy bizonyos idő után eltörnek. A járókerék lapátjainak törése maga után hozta, hogy egy esetben a házat is megrongálta. A HF R 250 – 15 D típusú elszívó ventilátorról azt tudni kell, hogy műanyag házas és műanyag járókerékkel rendelkező vegyszer álló elszívó ventilátor. A ventilátor háza polietilén (PE) a járókerék anyaga pedig polipropilén (PP) a járókerék tulajdonságai közé tartozik, amit anyaga hoz magával, hőre lágyuló ipari műanyag. Ezen tulajdonságai mellett a berendezés még ATEX – es tanúsítvánnyal is el van látva, ami arra enged következtetni, hogy ez a berendezés egy robbanás biztos ventilátor. Ezt a tulajdonságát azért indokolta a berendezés, mert a feladatát megvizsgálva, ami az, hogy ez a berendezés, az Erőmű biztonsági részéhez tartozó akkumulátor telepeknek helyt adó helyiségekből szív el levegőt. És egy esetleges akkutelep meghibásodás esetén a berendezésnek irányított szívással el kell tudnia szívni a sérülés során kiszivárgott hidrogént és ezen kívül még egyéb savas anyagokat. Ennek következtében kellett olyan elszívó berendezést alkalmazni, ami ATEX – es tanúsítvánnyal rendelkezik. A diplomamunkám során számításokat végeztem a ventilátor járókerekeire ható centrifugális erőhatás meghatározására, valamint az affinitás és hasonlóság törvény alapján elvégeztem egy összehasonlítási számítást, amivel megtudtam határozni a berendezés üzeméhez szükséges fordulatszámot. A számítások elvégzése után javaslatokat tettem a berendezés rendelkezésre állás növelés javítására. A javaslataimat három pontba szedtem, az egyik a fordulatszám meghatározás következtében kapott értéke elérése frekvencia váltóval, a második a berendezés rögzítésében fő szerepet kapó gyári acélrugók lecserélése közepes keménységű gumibakokra, a harmadik pontom pedig a berendezésre telepíthető utólagos távdiagnosztikai rendszer telepítése, amivel növelhető a berendezés rendelkezésre állása, karbantarthatósága jobban tervezhető és a gép állapot jobban trendelhetőbb.