Az egészségügyi adatok feldolgozása évszázadok óta fontos területe az egészségüggyel kapcsolatos kutatásoknak, melynek módszertana folyamatosan változik és fejlődik. Az új megközelítési módszerek alkalmazása fontos és előremutató az egészségügy fejlesztése szempontjából. Dolgozatomban két új megközelítéssel végzett vizsgálatunkat ismertetem. Az első vizsgálatban az akut storke-kal kapcsolatos klinikai irányelvek mindennapi klinikai gyakorlatba történő átültetését vizsgáltuk a háziorvosok körében, melyben kvantitatív és kvalitatív szövegelemzést végeztünk, NVivo szoftver és szófelhő (world cloud) alkalmazásával. A kvalitatív elemzésünk a stroke-ot tárta fel a háziorvosok által letöbbször, helyesen megállapított diagnózisként. A területenkénti eltéréseket és a lehetséges etiológia ismeretek vizsgálata során a válaszadók megfelelően azonosították a trombolízisre való alkalmasságot. A kvantitatív értékelés azt mutatta, hogy ha a háziorvos körzete közelebb helyezkedik el a stroke centrumhoz, megnő az akut stroke megfelelő diagnózisának valószínűsége. Eredményeink azt mutatják, hogy a háziorvosok nagy része megfelelően diagnosztizálja az akut stroke-ot és azonosítják az intravénás trombolízisre alkalmas betegeket, de lehetnek eltérések az egyes orvosok gyakorlata között. A praxis földrajzi elhelyezkedése befolyásolhatja az akut stroke-triázs rendszerét és a betegek beutalási rendjét, ez is felhívja a figyelmet a transzlációs erőfeszítések szisztematikus megközelítésének és a folyamatos képzések jótékony hatására. A másik vizsgálatunkban a már kórházba került betegek hatékonyabb betegút átszervezési modelljeit vizsgáltuk, amelyek célja a betegközpontú ellátás követelményeiének teljesítése. Egyik célunk volt a betegutak átszervezése a fekvő- és a járóbeteg-egységek áthelyezésének optimalizálása révén. Elemzésünket egy campus-alapú kórházban végeztük (Debreceni Egyetem, Klinikai Központ). A betegáramlási adatokat algoritmus-alapú optimalizáláshoz használtuk, hogy minimalizáljuk a járóbeteg-egységek közötti látogatások és az orvosok konzultációja miatt tett látogatások távolságának összegét. Optimalizált modellünkben a fekvőbeteg-ellátást átszerveztük, és a járóbeteg-egységeket áthelyeztük a szállítási igény minimalizálása érdekében. Az optimalizált sémákat gráf és spektrális gráfelmélet segítségével elemeztük. Eredményeink szerint az optimalizálási folyamat megváltoztatta a kórházi elrendezést és csökkentette a betegátszállítások iránti igényt. Az algoritmus alapú optimalizálási módszerekkel megalkotott rendszerek csökkenthetik az épületek közötti betegátszállítás szükségességét és a hálózat elemzés hatékony eszköznek bizonyult a kórházon belüli betegáramlási kapacitás tervezéshez. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az újabb megközelítési módszerek alkalmasak lehetnek az egészségügyi rendszerek elemzésére és hozzájárulhatnak azok fejlesztéséhez.

SUMMARY The processing of healthcare data has been an important area of health research for centuries and its methodology is constantly changing and evolving. The application of new approaches is important and forward-looking for the development of health care. In my dissertation, I presented two studies with a new approach. In the first study, we investigated the transfer of clinical guidelines for acute stroke into everyday clinical practice among GPs, in which we performed quantitative and qualitative text analysis using NVivo software and a world cloud. Our qualitative analysis revealed stroke several times as a diagnosis correctly established by GPs. Examining the differences between areas and the possible aetiology, the respondents adequately identified their suitability for thrombolysis. Quantitative evaluation has shown that the closer the GP district is to the stroke centre, the greater the likelihood of a proper diagnosis of acute stroke. Our results show that the majority of GPs properly diagnose acute stroke and identify patients eligible for intravenous thrombolysis, but there may be differences between the practices of individual physicians. The geographical location of the practice may influence the system of acute stroke triage and the referral order of patients, which also draws attention to the beneficial effects of a systematic approach to translational efforts and ongoing training. In our other study, we examined more efficient patient pathway reorganization models for patients who have already been hospitalized to meet the requirements of patient-centred care. One of our goals was to reorganize patient pathways by optimizing the relocation of inpatient and outpatient units. Our analysis was performed in a campus-based hospital (University of Debrecen, Clinical Center). Patient flow data were used for algorithm-based optimization to minimize the sum of the distance between outpatient visits and visits for physician consultation. In our optimized model, we reorganized inpatient care and relocated outpatient units to minimize transport demand. The optimized schemes were analysed using graph and spectral graph theory. Our results show that the optimization process changed the hospital layout and reduced the need for patient transfers. Systems developed with algorithm-based optimization methods can reduce the need for patient transport between buildings, and network analysis has proven to be an effective tool for planning patient flow capacity within a hospital. In summary, newer approaches may be suitable for analysing health systems and contributing to their development.