Tisztességtelen szerződési feltételek fogyasztó és vállalkozás között, különös tekintettel az Európai Unió Bírósága gyakorlatában
| dc.contributor.advisor | Hajnal, Zsolt | |
| dc.contributor.author | Rákos, Dóra | |
| dc.contributor.department | DE--Állam- és Jogtudományi Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2022-05-27T08:45:48Z | |
| dc.date.available | 2022-05-27T08:45:48Z | |
| dc.date.created | 2022 | |
| dc.description.abstract | Szakdolgozatomban a tisztességtelen szerződési feltételeket kívánom bemutatni fogyasztó és vállalkozás között, külön figyelmet szentelve az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EuB) gyakorlatára, azon belül is a deviza-ügyekre. Habár a tisztességtelen szerződési feltételek vizsgálatával és a devizahitelekkel kapcsolatban számtalan tanulmány készült, úgy vélem a téma továbbra is aktuális, hiszen mind ez EuB előtt, mind a magyar bíróságok előtt számos ilyen per van folyamatban és születnek különféle döntések napjainkban is; emellett a joganyag is folyamatosan változik.A jelenleg is folyamatban lévő ügyek – és az elmúlt években született döntések – az 1959. évi IV. törvény hatálya alá tartoznak/tartoztak, fontosnak tartom a jelenleg hatályban lévő 2013. évi V. törvény szabályait is ismertetni, arra is tekintettel, hogy a két szabályozás nagyban hasonlít egymásra. Valamint főként az EuB esetjogával kívánok foglalkozni, magyar döntésekről csak eseti jelleggel, néhány mondatban ejtek szót.Dolgozatomban elsőként némiképp kifejtem a fogyasztó és vállalkozás fogalmát, azok ismérvet, a kettő közti különbséget. Majd általánosságban ismertetem a fogyasztó és vállalkozás közötti tisztességtelen általános szerződési feltételeket, összehasonlítva a Ptk. ide vonatkozó rendelkezéseit a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelvvel. Bemutatom az ide vonatkozó PK véleményeket és polgári jogegységi határozatokat; továbbá a tisztességtelenségi tesztet és az érvénytelenség jogkövetkezményeit is. Ezt követően térek rá az EuB gyakorlatára, konkrét döntések ismertetésén és elemzésén keresztül. A dolgozat összegzésként elmondható, hogy napjainkra sem alakult ki egy teljesen egységes álláspont, folyamatosan születnek különféle döntések, így egyáltalán nem mondható, hogy „leágazóban” lennének a devizahiteles perek. Úgy vélem továbbá, hogy néhány év múlva ismét jön egy „nagyobb hullám”, mely a jelenlegi gazdasági válság és hitelmoratórium terméke lesz. | hu_HU |
| dc.description.course | Fogyasztóvédelmi szakjogász | hu_HU |
| dc.description.degree | szakirányú továbbképzés | hu_HU |
| dc.format.extent | 43 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/333761 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | tisztességtelenség | hu_HU |
| dc.subject | ÁSZF | hu_HU |
| dc.subject | deviza | hu_HU |
| dc.subject | EuB | hu_HU |
| dc.subject | érvénytelenség | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Jogtudomány | hu_HU |
| dc.title | Tisztességtelen szerződési feltételek fogyasztó és vállalkozás között, különös tekintettel az Európai Unió Bírósága gyakorlatában | hu_HU |