A trágyázás fajtaspecifikus hatásának vizsgálata őszi búzánál (Triticum aestivum)
| dc.contributor.advisor | Pepó, Péter | |
| dc.contributor.author | Kovács, Roland | |
| dc.contributor.department | DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2014-10-30T10:13:14Z | |
| dc.date.available | 2014-10-30T10:13:14Z | |
| dc.date.created | 2014-10-30 | |
| dc.description.abstract | ÖSSZEFOGLALÁS Az őszi búza a világon a legnagyobb területen termesztett és a legősibb gabonaféle. Meghatározó szerepe van az élelmezésben, többségében kenyeret készítenek belőle. Kiváló beltartalmi paraméterei miatt (fehérje, szénhidrát, ásványi anyagok) az állatok takarmányozása is nagy részt tölt ki a felhasználás területén. Ökológiai adaptációs adottsága rendkívül magas, szinte bármilyen körülmények között és bárhol megterem. Az őszi búza termésmennyiséget a csapadék, a hőmérséklet, a talaj és a tápanyagellátás határozzák meg, ezért különböző termőtájakon más-más módon fog teljesíteni. A talajt maga után jó kultúrállapotban hadja, nem zsarolja ki a talaj víz és tápanyagkészletét. A kísérleteket a Debreceni Egyetem ATK Látóképi Növénytermesztési Kísérleti telepén végeztük 2010/2011 és 2011/2012-es tenyészévekben. A kísérlet talaja sík, kiegyenlített, talajgenetikailag a mészlepedékes csernozjom típusba tartozik, kémhatása közel semleges, nitrogén és foszforellátottsága közepesnek, káliumellátottsága közepes-jónak tekinthető. A kísérletben a tápanyagellátás hatását a termésmennyiségre és a fertőzöttségdinamikára irányítottuk, két különböző tenyészévben eltérő és megegyező búzafajtákkal. A tápanyagellátás hatásának vizsgálatára öt különböző műtrágyázási szintet állítottunk be. A vizsgálat során, minden búzafajtánál megkaptuk a termésmennyiségeket és a fertőzöttségi szinteket, az adatok használatával készítettem leírást a tapasztalatainkról. Az esetek többségében észrevettük, hogy a tápanyagkijuttatás mértékével nő a termésmennyiség, N30+PK tápanyagszintnél a Gk Öthalom a 2010/2011. tenyészévben 3019-ről (kontroll parcella) 4682-re emelkedett és a fertőzöttség mértéke is. A legnagyobb hatással a termésmennyiségre a tápanyagellátás és a fajtamegválasztás volt, a két legfontosabb agrotechnikai elem. Az adatok összevetésével megkaptuk, hogy melyik fajták (2010/2011. évben az Euclide, Amerigo és a Feria; 2011/2012. évben az Euclide, Apache és a Pannonikus) teljesítettek legjobban, a különböző tápanyagszintek mellett a búzafajták fertőzöttségdinamikája (helmitosporium, levélrozsda) alapján megállapíthattuk a fajták betegségekkel szembeni ellenálló képességüket és a termésmennyiségre gyakorolt hatásukat. A másik fontos tényező az évjárat hatása, mivel két tenyészévet vizsgáltunk, jól elkülönülnek az eredmények két különböző időjárási feltételeket biztosító tenyészévben. Az első évben, 2010/2011 az időjárási feltételek sokkal kedvezőbbek voltak mint a következő 2011/2012-es évben. Az utóbbi aszályos évjárat egyáltalán nem volt jó hatással a búzafajták termésmennyiségére, az évjáratok közötti különbségek ezekből az adatokból láthatóak leginkább. | hu_HU |
| dc.description.course | Mezőgazdasági mérnöki | hu_HU |
| dc.description.degree | BSc/BA | hu_HU |
| dc.format.extent | 42 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/199388 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | Triticum aestivum, heterogen, specifikus | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány | hu_HU |
| dc.title | A trágyázás fajtaspecifikus hatásának vizsgálata őszi búzánál (Triticum aestivum) | hu_HU |