A komposztálás a szerves anyag tartalmú hulladékok ártalmatlanításának régóta ismert és alkalmazott módszere. A szennyvíziszap komposztálás célja a keletkezett szennyvíz térfogatának és mennyiségének a csökkentése, illetve az iszapban jelenlévő tápelemek (nitrogén, kálium, szén, foszfor, stb,) hasznosítása. A komposztálás egyrészt megoldást kínál a hulladékként megjelenő szennyvíziszap hasznosítására, másrészt olyan végterméket eredményez, amely sokrétűen hasznosítható a tápanyag gazdálkodásban. Dolgozatomban az ÉHG ZRt. Sajókazai Hulladékkezelő Centrumában működő komposztálótelepen történő és az A.K.S.D Kft. telephelyén történő, szennyvíziszapra alapozott komposztálást hasonlítottam össze. Az AKSD Kft. telephelyén és az ÉHG ZRt. telephelyén is nyílt, prizmás komposztálás folyik, azonos technológia alkalmazásával. Összehasonlítottam a kettő telephelyre beérkező és a komposztálás alapjául szolgáló szennyvíziszapot és a kettő hulladékgazdálkodó vállalat által előállított komposztot. A mintavételt követő laboratóriumi vizsgálatok a Debreceni Egyetem Agrárműszerközpontjában történtek. Különbség figyelhető meg a kettő vállalat által alkalmazott receptúrában, gondolok itt a keverési arányra, a felhasznált szennyvíziszap mennyiségére. A beérkező szennyvíziszapok vizsgált paramétereiben is tapasztalható eltérés és ezekből következően a keletkező komposztok egyes paramétereiben is.