Dualizmustól a koalíciós időszakig: Az iskolán kívüli népművelés története (1867-1949)
Absztrakt
A szakdolgozatunkban egy 82 éves időintervallum művelődési, köznevelési, általános politikai és történeti eseményeit, szereplőit mutatjuk be. A vizsgált korokban az oktatás és a művelődés befolyás alá vonása hatalmi érdek volt, ugyanis a rendszerszintű politikai eszmék – legyen az nacionalista, szocialista vagy akár polgári radikális – megvalósításához társadalmi bázisra volt szükség, melyet e területeken keresztül tudtak megvalósítani. A hatalom és a művelődés viszonya nagyon jól érzékelteti az egyes korokban domináns gondolkodásmódot, a művelődéspolitika pedig szinte pontos lenyomata az adott eszme ideológiai dogmáinak. Munkánkban részletesen foglalkozunk a dualizmus kori szabadoktatással, a Horthy-korszak Klebersberg Kunó-féle kultúrfölényével, valamint a koalíciós időszak szabadművelődésével. A kutatásunk kezdeti fázisában a szekunder forrásokra támaszkodtunk, melyeket primer forrásokkal egészítettünk ki. A források feldolgozásánál elsősorban hermeneutikai módszereket és dokumentumelemzést alkalmaztunk, a történeti könyvek elemzésénél pedig analitikus módszert választottunk. Fontos kiemelnünk, hogy néhány esetben forráskritikát is végeztünk, ugyanis az egyes korokra jellemző politikai propaganda átitatta a dokumentumok egy részét. Célunk, hogy egy árnyaltabb kép táruljon elénk a különböző korok eszméiről, valamint átfogó, holisztikus módon ismerhessük meg a köznevelés és a közművelődés működését, az aktorokat és azok gondolkodásmódját, mindezt történelmi-társadalmi kontextusba ágyazva.