A vizsgálatunk tárgyául szolgáló Metakognitív Trénig egy olyan kiscsoportos, számítógépasszisztált, strukturált tréningmódszer, mely a metakognitív működés fejlesztésén keresztül nem csak egyes neurokognitív és szociális kognitív területek működésének javítását, de a szkizofrénia tüneteinek csökkentését is célozza. A tréning magyar nyelvre történő fordítását és adaptálását magunk végeztük. Jelen dolgozat pedig egyrészt annak magyar szkizofrén mintán történő hatékonyságvizsgálatát összegzi, másrészt pedig két tréningcsoport anyagán végzett kvalitatív vizsgálat eredményeit mutatja be. Kvantitatív vizsgálatunk egy kétcentrumos, egyszeres vak, randomizált kontrollált, utánkövetéses vizsgálat, amelybe 46 pácienst vontunk be. Eredményeink szerint a kontrollcsoporttal összehasonlítva a tréningen résztvevő páciensek általános tüneti súlyossága javult a tréningidőszak végére, az azt követő hat hónapos utánkövetési időszakban további javulást produkáltak. Ugyanez mondható el a pozitív tüneteket és a dezorganizáció tüneteit illetően is. A tréningen résztvevő páciensek javuló téri-vizuális működést mutattak az intervenciós időszak végére a kontrollcsoporttal összehasonlítva, mely kedvezőbb működést a következő hat hónap során is megőrizték. A tréningcsoport tagjai saját teljesítményükhöz viszonyítva jobb teljesítményt mutattak a harmadrendű tudatelméleti műveletek, a megtévesztés felismerése és az általános tudatelméleti működés tekintetében. Az elért javulást a hat hónapos utánkövetési időszak végére is megőrizték. Az MKT-n résztvevő páciensek családi állapotukat és munkahelyi státuszukat illetően is kedvező lépéseket tudtak tenni. Kvalitatív vizsgálatunk a kognitív működés öt szintű hierarchikus struktúráját tárta fel, ahol a legmagasabb szinten a metakogníció és szociális kogníció, alatta azok alfunkciói, az ezek alá rendelt szinteken pedig ezen funkciók induktív tartalomelemzéssel nyert finomabb építőkövei helyezkednek el. A szkizofrén páciensek szociális kognitív működésük mobilizálása során nagy mértékben támaszkodnak olyan információkra, mint a kifejező mozgás. Illetve figyelembe vették az olyan kontextuális információkat is, melyek segítségül szolgálhatnak a másik személy állapotainak felmérésében. Emellett módunk nyílt olyan, jellegzetesen szkizofréniában előforduló kognitív disztorziók közvetlen megfigyelésére is, mint az elhamarkodottan levont következtetések disztorzív műveletei vagy belső tartalmaik külső valósághoz illesztésének hibái. Vizsgálataink eredményei szerint a Metakognitív Tréning magyar változata alkalmas a szkizofrén páciensek tünettani jellemzőinek javítására, kedvező hatást gyakorol az egyes neurokognitív és szociális kognitív funkciókra is. A verbális tartalmak megfigyelése pedig megfelelő felületet kínál a háttérben zajló kognitív folyamatok megértéséhez.

Metacognitive Training (MCT), the object of our study, is a small-group, computer assisted structured training method, which aims not only to improve the functioning of certain neurocognitive and social cognitive domains, but also to reduce the symptoms of schizophrenia through the development of metacognitive functioning. The translation into Hungarian and adaptation of the training was also completed by us. This work summarises the study on the efficacy of the training in a Hungarian sample with schizophrenia, and presents the results of a qualitative study on two training groups. Our quantitative study was a two-centre, single-blind, randomised, controlled, follow-up trial conducted in 46 patients. Our results showed that compared to the control group the overall symptom severity of the patients who had participated in the training improved by the end of the training period, with further improvement in the six-month follow-up period. Similar results were found regarding the positive symptoms and symptoms of disorganisation. Patients who participated in the training showed improved visuo-spatial functioning at the end of the intervention period compared to the control group, and this improved functioning persisted over the next six months. Compared to their own performance, members of the training group showed better performance in third-order Theory of Mind operations, comprehension of misleading, and general Theory of Mind functioning. This improvement was maintained at the end of the six-month follow-up period. MCT group members also showed achievement gains in their marital and occupational status. Our qualitative study revealed a five-level hierarchical structure of cognitive functioning due to the indictive content analysis, with metacognition and social cognition at the highest level, their sub-functions at the next level, and the finer building blocks of these functions at the lowest levels. While mobilising their social cognitive functioning, our patients with schizophrenia relied heavily on information based on expressive movement. They also took into account contextual information that could help them infer others’ mental states. In addition, we were able to directly observe cognitive distortions that are specific to schizophrenia, such as the jumping to conclusions bias or mismatching internal contents to the external reality. The results of our study show that the Hungarian version of Metacognitive Training is suitable for improving the symptomatic characteristics of schizophrenic patients, and has a positive effect on certain neurocognitive and social cognitive functions. Moreover, the observation of verbal content provides an appropriate platform for understanding the underlying cognitive processes.