Jelen dolgozattal, a témában folytatott kiterjedtebb kutatásom kiinduló téziseit, illetőleg kiemeltebb aspektusait kívánom bemutatni a teljesség igénye nélkül. E címmel tulajdonképpen a munkámat leginkább meghatározóbb három fogalomra szerettem volna reflektálni. Témaválasztásomat a minősített törvényhozás magyar konstrukciója, az ún. sarkalatos törvények jogintézménye ihlette, ugyanis úgy gondolom, hogy a sarkalatos törvények magyar alkotmányos rendszerben való létezése különlegességnek számít a képviseleti demokráciák viszonyai között. Habár minősített törvényekkel találkozhatunk más európai államokban is, a hazai megoldás ezektől lényegesen eltérő. Így a sarkalatosságot akár egyfajta „hungarikumnak” is tekinthetjük. A magyar alkotmányjog sajátos jogintézményének létjogosultságáról, már hosszú évek óta folyik vita a szakmai körökben, ám véleményem szerint, még így is túlzottan magától értetődőnek vesszük jelenlétüket és továbbra is kisebbségbe szorulnak azon nézetek, melyek alapjaiban kérdőjelezik meg a sarkalatos törvények szükségességét. Kutatásom kiinduló hipotézise az, hogy egy képviseleti demokráciában nincs magától értetődő indoka a minősített többségű döntéshozatalnak, így magyar terminológiával élve a sarkalatos törvényeknek sem. Ezek létezése külön speciális indokokat igényel, ezen indokok mérlegelése és feltárása a kutatás egyik legfontosabb részét képezi. A minősített döntéshozatalt megkövetelő szabályok megteremtésére valaminek tehát okot kellett adnia, bizonyos speciális feltételeknek fenn kellett állnia, hogy az egyszerű többséghez képest többlet garanciákra legyen szükség. Ezek a feltételek vagy körülmények tulajdonképp a minősített törvények funkcióit is meghatározzák, a funkciókon keresztül pedig a jogintézményhez kapcsolódó főbb igazoló érveket is megismerhetjük, illetve az adott nemzeti és történelmi kontextusba helyezkedve a minősített többségű törvények különböző – államonként eltérő - rendeltetéseit is megérthetjük. Dolgozatomat a témakör tekintetében alapvető jelentőségű fogalmi páros - pontosabban trió - elemeinek bemutatásával és azok egymástól történő elhatárolásával szeretném kezdeni. Majd csak ezt követően térnék át a sarkalatos törvények jellemvonásainak, valamint a kialakulásukat előidéző körülmények elemzésére. Ehhez kapcsolódóan, illetőleg ebből kiindulva, munkám során igyekszem mind a minősített törvények, mind a sarkalatos törvények mellett, illetve ellen szóló különféle érveket és elvi tételeket bemutatni, továbbá megismerni és összevetni a szakirodalomban fellelhető álláspontokat. A tanulmányban a minősített többségű döntéshozatal és a minősített törvények mögött meghúzódó igazoló érvek mélyrehatóbb vizsgálatára kiemelt figyelmet szeretnék fordítani. Az alkotmányjog intézményei a politika filozófia által tisztázott alapelveken nyugszanak, így a minősített törvényalkotás, illetve döntéshozatal gyökerei is innen eredeztethetőek, ezek felkutatásával tehát a kétharmados többségi szabály újabb dimenziót tárhatjuk fel, valamint előremutató következtetéseket vonhatunk le a jogintézmény rendeltetéséről is. Így munkám is alapvetően azon feltevésem köré törekszem felépíteni, mely értelmében a minősített, illetőleg minősített többségű döntéshozatal – tehát a sarkalatosság – intézményének léte nem következik természetszerűen a parlamentáris, s így az egyszerű többség által mozgatott demokrácia működési elveiből.