Dolgozatom témájaként a családtámogatások közpénzügyi vizsgálatát választottam, mert már az Alaptörvényben is megjelenik a család, mint társadalom alapegysége. A pénzhiány, amely a mai társadalom egyik legnagyobb akadálya, hatásai már felfedezhetők az emberek mindennapi életében, illetve befolyásolja azok döntését is, akik elérkeztek a tervezett családalapításhoz. Fontos kérdéssé vált, hogy „az állam milyen pénzügyi segítséget tud nyújtani a családoknak?” A vizsgálat fókuszában az elmúlt évtized alatti családtámogatások összegeiben bekövetkező változások vizsgálata volt. A családtámogatások kiadási előirányzatainak és a ténylegesen teljesített kiadások összehasonlításával alkottam ki a hipotéziseimet, az adatok vizsgálatával a főbb családtámogatási formák kiválasztásával olyan standardok felállítása volt a cél, amelyek magyarázzák a bekövetkezett változásokat. Kutatásom alapját szolgálta az is, hogy az éves központi költségvetésekben változó mértékben vannak jelen a szociális támogatásokra fordítható előirányzatok, mely vélhetőleg nagyban összefügg a kormányzati ciklusok váltakozásával, amelyekre külön figyelmet fordítottam. A vizsgálati módszereket a 2006-2016 közötti időszak vizsgálatakor leginkább a költségvetési törvények, zárszámadási törvények alapján alakítottam ki következtetéseimet, Kutatásaim fő fókuszába a családi pótlékot, a gyermeknevelési támogatást, a gyermekgondozási díjat, gyermekgondozási segélyt, valamint anyasági támogatást állítottam. Vizsgálat eredményeként a visszamenőlegesen vizsgált adatok alapján 2006 és 2016 között a választott családtámogatási formák kiadási előirányzat összegei és a teljesített kiadási összegek között nem volt mérvadó különbség, az állam mindig jól megalapozott költségvetéseket hozott létre szociális szempontból. Megállapítást nyert az is, hogy a központi költségvetés kiadási oldalán az elmúlt években nőttek a családokhoz kapcsolódó szociális kiadások. Bár önmagában ez nem teljesen biztató, hiszen a növekedés egyik oka, hogy a válság utáni időszakban egyre több család került nehéz helyzetbe, mely az alanyi jogon járó támogatásokat megnövelte. Másrészt azt is figyelembe kell venni, hogy a növekvő támogatás hatása kevésbé mutatható ki mondjuk a szegénységben élő családok csökkenésével. . Azonban megfigyelhettük azt is, hogy a családtámogatások egy jó kiindulópontként szolgál a szegénység megfékezésére.