12 magyarországi ipari termelést végző vállalatnál végeztem pszichoszociális kockázatértékelést 2016. és 2020. között. A munkahelyi stresszre és a munkahelyi zaklatásra fókuszálva dolgoztam fel 2773 kérdőívet. Az elméleti kitekintésben kitérek a jogi szabályozásra, a külföldi és a hazai helyzetre a munkahelyi stressz és zaklatás tárgyában. A kérdőívek feldolgozásánál 30 kérdést választottam ki az eredeti felmérésben szereplő kérdőívből. Bemutatásra kerültek a válaszadók demográfiai adatai, a stressz-terhelésre és a munkahelyi zaklatásra vonatkozó kérdések. Összességében a vizsgált cégeknél azonosítható volt a nagy stressz-terhelés melletti munkavégzés, a munkahelyi zaklatások számának emelkedése. Azonban a munkahelyi stressz-kezelő technikák alkalmazásának gyakorisága messze elmarad a probléma nagyságához képest. Szükségesnek tartanám a szigorúbb jogi szabályozást és a stressz-kezelő technikák széles körű alkalmazásának bevezetését.