A növekedésre ható tényezők és az alkalmazott gidanevelési módszerek
| dc.contributor.author | Szabados, Andor | |
| dc.contributor.author | Szabados, Vivien Bianka | |
| dc.contributor.author | Gulyás, László | |
| dc.contributor.status | PhD hallgató | hu_HU |
| dc.contributor.status | egyetemi oktató, kutató | hu_HU |
| dc.coverage.temporal | 2018.06.29. | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2021-01-14T08:32:13Z | |
| dc.date.available | 2021-01-14T08:32:13Z | |
| dc.description.abstract | A szerzők jelen összefoglalójukban bemutatják a világban alkalmazott három legfontosabb gidanevelési módszert: a természetes, a mesterséges és a kombinált nevelést, azok hatékonyságát, gazdaságosságát és üzemmérettől függően való felhasználhatóságának módjait. Így a szeptemberi fedeztetéssel februárban már kezdődnek az ellések és tavaszra piacképes termelést tudnak produkálni a gazdák. Fajta függvényében az anyakecske 1-3 életképes utódot hoz a világra, melyeket a tejelő fajták biztonsággal felnevelnek. Egy gida tejszükséglete a 90 napos választási korig átlagosan napi 1,5 liter, ami nagy tejtermelést igényel. Ezért tejpótló tápszerek alkalmazása mesterséges táplálással az elégtelen mennyiségű tejtermelésű anyáknál ajánlott. Ami még fontosabb, hogy ezen módszer alkalmazása nem csak a tejtermékelőállítás volumenét növeli, hanem a gidanevelés gazdaságosságát is javítja mind kis-, és nagyüzemi méretekben. | hu_HU |
| dc.format.extent | 174-188 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/301156 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | kecske | hu_HU |
| dc.subject | gidanevelés | hu_HU |
| dc.subject | mesterséges gidanevelés | hu_HU |
| dc.subject | tejtermelés | hu_HU |
| dc.subject | kisüzem | hu_HU |
| dc.subject.discipline | tudományterületek::állattenyésztési tudományok | hu_HU |
| dc.title | A növekedésre ható tényezők és az alkalmazott gidanevelési módszerek | hu_HU |
| dc.type | magyar nyelvű peer review publikáció | hu_HU |