Fizikai aktivitás és civilizációs betegségek különböző életkorokban

A tétel rövid nézete
dc.contributor.authorTóth, Miklós
dc.date.accessioned2023-02-21T08:40:13Z
dc.date.available2023-02-21T08:40:13Z
dc.date.issued2021-12-29
dc.description.abstractAz elmúlt 150 évben a születéskor várható élettartam közel megkétszereződött. Köszönhető ez többek között a nagyüzemi mezőgazdaság fejlődése kapcsán előállt jobb táplálkozásnak, az antibiotikumok felfedezésének és az immunizációs technikák kialakulásának. Míg a XX. század elején a vezető halálokok a fertőző betegségek voltak, mára összefoglaló néven a civilizációs betegségek kerültek előtérbe. Olyan betegségek, amelyek kialakulásához évek, évtizedek szükségesek. Ilyenek a szív és érrendszeri betegségek, az anyagcsere betegségek, a daganatos betegségek, a krónikus légzőszervi betegségek, a neurodegeneratív betegségek, vagy a mozgásszervi betegségek. A megnövekedett élettartam tehát biológiai szempontból nagy evolúciós kihívást jelent. Erre az egyik legjobb válasz és védekezés a fizikai aktivitás. Az egyénre szabott fizikai aktivitás bármely életkorban és bármilyen betegségi állapotban (kivéve a lázas betegségeket és a vérzéssel járó betegségeket) jelentősen javítja az életminőséget és hosszabbítja az élettartamot. Hazánkban az elmúlt 30 évben a 6 és 18 éves korosztályban az elhízottak aránya a kétszeresére nőtt, ami jelentősen növeli az elhízáshoz társuló krónikus betegségek kockázatát. Ugyanakkor a rendszeresen mozgó serdülőkorúak csontminősége, testösszetétele szubjektív egészség érzete lényegesen jobb, mint inaktív társaiké. A kardiometabolikus betegségben szenvedő felnőttek esetében már napi 30 perc vezetett mozgásterápia olyan komplex gyógyító hatással bír, amelyet hagyományos gyógyszeres kezelés esetén 8-10 különböző gyógyszerrel lehet elérni. A daganatos betegségek esetében az aktívabb háztartási tevékenység az előfordulási arányt mintegy 16%-al csökkenti populációs szinten, az inaktívabb csoporthoz képest. A rendszeresen mozgók körében különösen ritka a pszichiátriai kórképek előfordulása és jelentősen lassul az olyan neurodegeneratív kórképek progressziója, mint az Alzheimer vagy a Parkinson kór. Fontos tény, hogy a rendszeresen mozgó emberek esetében lényegesen kisebb a válások aránya és magasabb a gyermekvállalási kedv. A rendszeres fizikai aktivitás tehát számos egészségügyi és társadalmi problémára ad választ. Az elmúlt évek kutatási eredményei arra utalnak, hogy a napi fizikai aktivitás csekély növelése is jelentős eredményeket hozhat ezen a területen. A fizikai aktivitás tehát az életmód medicina hatékony eszköze, amely a gyógyító orvoslás megszokott gyógyszeres terápiája mellett minden esetben alkalmazandó.hu
dc.formatapplication/pdf
dc.identifier.citationMagyar Gerontológia, Évf. 13 (2021): Konferencia Különszám , 7-8
dc.identifier.doihttps://doi.org/10.47225/mg/13/Kulonszam/10568
dc.identifier.eissn2062-3690
dc.identifier.issueKulonszam
dc.identifier.jatitleGerontológia
dc.identifier.jtitleMagyar Gerontológia
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/346156en
dc.identifier.volume13
dc.languagehu
dc.relationhttps://ojs.lib.unideb.hu/gerontologia/article/view/10568
dc.rights.accessOpen Access
dc.rights.ownerMagyar Gerontológia
dc.subjectrendszeres fizikai aktivitáshu
dc.subjectmegelőzéshu
dc.subjectprevencióhu
dc.subjectmozgáshu
dc.titleFizikai aktivitás és civilizációs betegségek különböző életkorokbanhu
dc.typefolyóiratcikkhu
dc.typearticleen
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
PDF
Méret:
142.98 KB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Letöltés
Gyűjtemények
Magyar Gerontológia (DE-journals)