Tilápia halbőr felhasználása az égési sérülések terápiájában

Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

Diplomamunkám céljául tűztem ki, hogy bemutassam az égési sérülések ellátásában felmerülő problémákat, hibákat és esetleges hiányosságokat. Volt szerencsém bekapcsolódni Brazíliában egy hasonló témájú kutatási folyamatba, mely rendkívül szemfelnyitó volt számomra. Ez alatt tudtam meg többet a dolgozatomban bemutatott témáról és új, alternatív eljárási módokról. Az égési sérülések (latinul combustio) szignifikáns problémát jelentenek. Ellátásuk rendkívül költséges, közel 1 milliárd dollár kerül ráfordításra ezen sérülések kezelésére, ezen felül számolni kell még a rehabilitáció és fogyatékosság költségeivel is. Ebből is érthető, hogy számos kutatás indult meg alternatív terápiás módok kifejlesztésére. Az utóbbi években több publikációt is olvashattunk arról, hogy sikeresen vontak ki felhasználásra alkalmas kollagén peptideket tengeri eredetű állatokból, így halakból is. Brazíliában 2017-ben kezdtek el a nílusi tilápia (Oreochromis niloticus) hal bőrével kísérletezni egy égési centrumban. A klinikai tesztben csak másod és harmadfokú égési sérülésekkel rendelkező betegek vehettek részt. Mivel a tilápia hal bőre magas számban tartalmaz I-es típusú kollagént, kifejezetten jó hatással van a sebgyógyulásra. Sterilizálást követően a méretre vágott halbőrt az égett sebfelszínre helyezik, mely mindaddig míg a bőr hámosodása megkezdődik (és ezáltal a halbőr lelökődik) rajta maradhat csere nélkül a páciensen. Az eddigi adatok alapján az összes beteg komplikáció és szövődménymentesen épült fel az elszenvedett súlyos égési sérüléseikből. A mindennapos kötéscserék elhagyása miatt a betegek kevesebb fájdalom mellett, rövidebb idő alatt épültek fel. Elterjedten ezüst-szulfadiazint (SSD) használnak általánosan az égések ellátására. Ezzel összehasonlítva, a tilápia 75%-kal kevesebbe kerül. Az egyetem egyéb területén is kipróbálták a halbőr pozitív hatásainak kamatoztatását. Egy ritka nőgyógyászati fejlődési rendellenesség, a Mayer-Rokitansky-Küster-Hauser szindróma kezelésére dolgoztak ki tilápiát felhasználó módszert sikeresen. A dolgozat megírásával célom, hogy felhívjam a figyelmet, hogy mennyire széleskörűen tudnánk alkalmazni egy, (eddig) hulladékanyagból előállított terápiás módszert a medicina olyan ágaiban, ahol a mai napig sincs még a legjobb terápiás módszer kifejlesztve.

Leírás
Kulcsszavak
tilapia, halbőr, égés, égési sebek, brazil alternatív terápia
Forrás