Jelen szakdolgozatban a tulajdonjog megszerzésének néhány módját szeretném bemutatni. Azért választottam ezt a témát, mert a tulajdonjog a mindennapjaink része. Akár gondolthatunk minden kisebb ingó dologra, amely a tulajdonunkat képezi (autó, telefon, könyv stb.). Vagy gondolhatunk ingatlan dologra is, ami lehet akár a saját lakásunk. Ezzel a legtöbb ember tisztában van. Azonban előfordul, hogy a tulajdonjog megszerzése nyomán jogi szakértőhöz fordulnak. Azért választottam ezt a témát, hogy az olvasó betekintést nyerhessen ezen három tulajdonszerzési mód szabályaiba. Dolgozatomban először a tulajdonjogot szeretném bemutatni és annak megszerzéséről szeretnék pár gondolatot ejteni. A legnagyobb hangsúlyt pedig annak három megszerzési módja fogja kapni, amely dolgozatom címében is megtalálható. Ez nem más, mint az elbirtoklás, kisajátítás és átruházás jogintézménye. Egyéb tulajdonszerzési módok is léteznek, de most ezt a három jogintézményt szeretném ismertetni, néhány múltbeli jogesettel színesítve. Célom, hogy egy átláthatóbb képet tudjak adni ezen jogi fogalmakkal kapcsolatban. Ez a három jogintézmény különbözik egymástól, de a céljuk ugyan az, a tulajdonjog megszerzése. Az elbirtoklás, ami nem a passzív tulajdonost akarja védeni, hanem az aktív birtokost, aki ingatlan esetén szakadatlanul sajátjaként birtokol. Például rendben tartja az adott lakást, esetleges felújítást végez azon, vagy az udvaron lévő füvet rendszeresen lenyírja. Fontos még megemlítenem az elbirtoklás kapcsán, hogy alanya bármely jogképes polgári jogi személy lehet. A kisajátítás, mint tulajdonszerzési mód nem minden polgári jogi jogalany számára elérhető, hiszen kisajátítás útján tulajdonjog megszerzésére csak is az állam, helyi önkormányzatok és harmadik személy jogosult. A harmadik személy megnevezés itt arra a személyre utal, „akit törvény az állam javára, saját nevében, kisajátítást kérőként való eljárásra kötelezi.” Amennyiben az eljárás sikeres, a kisajátított ingatlan tulajdonjogát az állam szerzi meg. Azonban az egyik leglényegesebb fogalom a kisajátításon belül az a kártalanítás, amit dolgozatomban ki is fejtek. Az átruházás, amit szinte mindenki ismer. Naponta kötünk adásvételi szerződéseket és ajándékozási szerződéseket és más szerződést is, amelyben annyi a célunk, hogy az adott dolog tulajdonosaiként a tulajdonjogunkat valaki másra ruházzuk és a birtokába adjuk az adott dolgot. Ez a három jogintézmény nagyon különböző, de céljuk mégis megegyezik. A jogesetek segítségével pedig szemléltetem, hogy ez milyen módon történhet meg a gyakorlatban, illetve milyen problémák merülnek fel ezekkel kapcsolatban, és hogy az eljáró bíróságok milyen döntést hoztak. Bírósági határozatokat vizsgálok, tehát bírósági döntéseket olyan esetekben, ahol a már említett három jogintézmény általi tulajdonjog szerzés merül fel. Célom, hogy sikeresen megértessem az olvasóval, hogy ezekre a jogintézményekre milyen jogszabályi rendelkezések irányadók és miként valósulnak meg a gyakorlatban. Remélhetőleg a dolgozatom végén sikerül egy átlátható képet adnom ezekről a jogintézményekről.