Nyomelem és nyomelem speciációs vizsgálat a Garadna- és a Szinva-patak vízgyűjtőterületén

Dátum
2010-05-31T12:02:42Z
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

Borsodi illetékességemnek és kettős végzettségemnek megfelelően egy olyan környezetvédelmi kérdést választottam, kutatási célra, amely az egyik legérintetlenebb és egzotikusabb természeti tájnak a Bükki Nemzeti Park gondozásában lévő törve gyűrt karsztos röghegységnek a szegélyzónájában található. Közismert, hogy a nyílt karszt nagy befogadóképessége és gyors leürülő képessége miatt különösen veszélyeztetett a külszíni szennyeződések és az antropogén eredetű emissziók szempontjából. A Lillafüred környéki karsztforrások közül számos be van kapcsolva Miskolc vízellátó rendszerébe, így még kritikusabb e vízbázisnak a védelme. Kínálta magát a lehetőség, hogy a Szinva közel 30 km hosszú igen összetett vízgyűjtő rendszerében – ahol a szinte érintetlen természeti környezettől az üdülő körzeten át az ipartelepekig és a nagyvárosig mindenfajta környezettípus előfordul – megpróbálom kimutatni a természetes eredetű és az antropogén emisszióból származó elemek megjelenését, esetleges veszélyeztető hatását, hígulását ill. eltűnését. Ennek megfelelően terveztem meg a vízfolyás hosszában a lehordási terület formációinak megismerését, mintázását, valamint a Garadna-Szinva egyesített rendszer vízmintavételi pontjainak a felderítését és többszöri bejárását. Minden ilyen komplex környezeti vizsgálatot célszerű egy adott ponthoz tartozó lehordási területen, azaz vízgyűjtőn vizsgálni, mivel a víz mindenütt jelenlévő, legáltalánosabb oldószer és transzportőr, amely egyfelől nélkülözhetetlen az élővilág, így az ember számára is, ugyanakkor viszont a leggyorsabban terjedő szennyeződések szállítója is lehet. A mintavételi pontokat úgy jelöltem ki, hogy ebben kifejeződjön a természetközeli állapotot jellemző vízminőség, a kistelepülési, az üdülőkörzeti és a nagyvárosi jelleg egyaránt. Munkakímélés céljából kénytelen voltam a rendelkezésre álló szűkös időkeretek között egyetlen mintavételi időpontot kijelölni, mivel markáns környezeti hatások, koncentráció-növekedések és hígulások elvileg bármely időpontban, különösen egy átlagos hozamú periódusban bizonyosan kimutathatóak. A célvizsgálataimat nehezítette és lassította, hogy kiindulásként meg kellett ismernem környezeti szempontból a közel 160 km2-es kiterjedésű, igen vegyes arculatú terület minden részét, mind földtani, mind földrajzi szempontból. A bejárásokat követően el kellett készítenem a terület munkatérképeit, be kellett szereznem és fel kellet dolgoznom a legfontosabb szakmai forrásanyagokat és ennek során nem nélkülözhető bizonyos komplexitás, hiszen a vízkörforgalom szempontjából szinte minden környezetalkotó elemnek van valamilyen befolyásoló szerepe (mikroklíma, földtani adottságok, topográfiai-morfológiai helyzet, karsztosodás, talaj és növényzeti fedettség, lakottság és területhasználat, stb.) A fentiek feldolgozása után kerülhetett sor a potenciális szennyezés lehetőségeinek végig gondolására, a kémiai szempontból legfontosabb szennyező források felderítésére, megismerésére, a megfelelő és jellemző elemek kiválasztására, amelyeknek az útját ill. koncentráció változásait követve nyílhat lehetőség a bevezetőben megfogalmazott célok elérésére. A hazai gyakorlatban viszonylag ritkán alkalmazott speciációs vizsgálatok teljes megvalósítására azért nem nyílt lehetőség, mivel ehhez mind térben, mind időben ki kellett volna terjeszteni a mintavételeket, hogy annak a legtöbb eleménél felderíthetőek legyenek azok közti összefüggések és koncentrációváltozások, hiszen mind a karsztterületnél, mind az agyagos záróképződményekkel fedett, miocén térszíneken rendkívül gyors lehet a felületi leöblítés és a felszíni alatti víztartók leürülése, így időbeli ingadozásaik is okozhatnak meglepetéseket. A munkám során a kitűzött célokból az alábbiakat sikerült megvalósítani:

  • A vízgyűjtő részegységekre bontása és földtani, földrajzi, hidrológiai jellemzése.
  • A litosztratigráfiai formációk terepi és szakirodalmi megismerése, megmintázása, nevezetes feltárások tanulmányozása mikrotektonikai és karsztosodási szempontból.
  • A kőzetminták makro- és mikroszkópi elemzése, jellemzése.
  • A karsztosodás folyamatának érettségének, területi eloszlásának elemzése, az alapkőzet, a térbeli helyzet és a tektonikai igénybevettség függvényében.
  • A karsztfelszínbe ágyazódó magmás képződmények kőzettani és geokémiai megismerése, térbeli helyzetének vizsgálata, hogy a karsztvizek visszaduzzasztásában és vegyi jellegében milyen szerepük lehet.
  • A vízmérleg szempontjából meghatározó elemek térképszerű és statisztikus feldolgozása, mérési adatsorok kiértékelése (fedettség, csapadékátlagok, lefolyási hányad, beszivárgási százalék, stb).
  • Vízmintavételi helyek kijelölése, a mintavétel megvalósítása, továbbá laboratóriumba szállítása.
  • A vízminták elemzése, megfelelő előkészítettség után, különös tekintettel az előre kijelölt elemi alkotókra.
  • Az elemzési adatok értelmezése és értékelése, elsősorban toxikus nehézfémtartalom szempontjából.
  • Az eredmények értékeléséből leszűrhető következtetések összeállítása.
  • A kőzetelemzések irodalmi adatai alapján sikerült megmagyaráznom a mangán esetében a Garadna-forrásban mért koncentrációkat. A Hámori-tó utáni mangán feldúsulást egyértelműen a tó hatásának tudhattam be.
  • A nikkel esetében a két patak összefolyása alatti mintavétel során mért legnagyobb értéket valószínűleg egyszeri, antropogén hatás okozta, ami kapcsolatban lehet az itt észlelt, felszínen lebegő „fehér habbal”.
  • A méréseim bár nem tudtak határértékek feletti koncentrációkat kimutatni, éppen a nikkelnél tapasztaltak miatt fontos ennek a vízrendszernek a rendszeres vizsgálata, hiszen a legtöbb ember manapság beledobál minden hulladékot és sajnos abban a hitben él, hogy „a patak úgyis elviszi, minek aggódni”
Leírás
Kulcsszavak
Garadna-Szinva-patak, Cr speciáció
Forrás