Régóta tisztában van azzal a magyar irodalomtörténet-írás, hogy Arany János értekező prózája igen komoly érték - ahogy Németh G. Béla fogalmazott, „feltáratlan poétikai kincsesház". Ennek a „kincsesház"-nak a feltárása valójában akkor vált lehetségessé, amikor elkészültek a Kritikai kiadásnak Arany értekező, kritikusi életművét feldolgozó kötetei. A feltáró munka elvégzése, néhány hasznos kezdeményezés ellenére is, sokáig váratott magára; csaknem negyedszázad telt el, mire megjelent a „Hunyt mesterünk"

• Arany János - kritkai örökségét rendszerező monográfia, Dávidházi Pétertől. Időközben viszont maguk az Arany-szövegek váltak jószerivel hozzáférhetetlenekké. E kötet célja nem az, hogy általában a prózaíró Aranyról adjon képet, hanem az, hogy irodalomszemléletét, kritikusi világnézetét és módszerét minél inkább követhetővé tegye. Ezért csak irodalmi tárgyú írások szerepelnek benne, azok közül azonban számos olyan, amelyet a válogatáskötetek eddig nem vagy nem teljes terjedelmükben vettek föl. Megtalálható itt többek között A magyar irodalom története rövid kivonatban, a Széptant jegyzetek, a Zrínyi és Tasso s két nagyjelentőségű fordítás, A hindu dráma és A francia költészet 1861-ben teljes szövege. Mivel a kötet írásai igen kevés kivétellel az 1850-es évek végén, az 1860- as évek elején keletkeztek, kisebb belső hangsúlyeltolódások ellenére egységes irodalomkoncepciót jelenítenek meg. Ennek kiemelését igyekezett szolgálni a szerkesztés, amikor A magyar irodalom története rövid kivonatban s a Széptani jegyzetek vezérfonalát követte. Könnyű így megállapítani, hogyan fejti ki Arany e vázlatos összefoglalások egy-egy tételmondatát olykor sokoldalas, aprólékos elemzésben, s hogy milyen rejtett szálak kötik össze egymással a koncepció szerint összetartozó írásokat; a tanulmányok, kritikák így azokat a tételmondatokat is értelmezik némileg, amelyekhez nem tartozik részletes kidolgozás. Remélhetőleg ez a válogatás is segít abban, hogy Arany János életműve minél nagyobb terjedelemben s minél szélesebb körben váljék az élő irodalmi hagyomány részévé.