A kulturális örökségekhez kapcsolódó fejlesztések nemzetgazdaságra gyakorolt hatása a gazdasági világválságot követő években nem elhanyagolható. Kifejezetten akkor, ha a termékké fejlesztett turisztikai vonzerőt külföldi turisták számára is vonzóvá tudjuk tenni. Két projektet mutattam be az Abaúj-hegyközi kistérségből. Egy olyan kistérségből, ahol a turisztikai fejlesztések jelenthetik a kitörési pontot. A bemutatott két projekt esetében a minél sikeresebb turisztikai termék kialakítását célozták meg. A módszerek és körülmények ugyan eltérőek, de a várt eredmények, a látogatók számának emelkedése, valamint a településen töltött idő növekedése, azonosak. A két település eltérő stratégiájából is látszik, hogy pályázati forrás bevonásával, valamint pályázati források nélkül is lehet évtizedeket meghatározó sikereket elérni. Eltérő a projektek időtartama is! Míg a Boldogkői vár esetében 1 év alatt valósították meg a fejlesztést, addig Regécen ez több tíz évet vesz igénybe. Az utóbbi esetben azonban már a projekt is turisztikai termék, hiszen látogatók ezrei érkeznek a Várba, hogy lássák, hogyan zajlanak a munkálatok, hogyan épül a Vár. Regéc példája azt is bizonyítja, hogy a településhez tartozó kulturális örökség számos, egy település gazdaságának egészen más szegmensében fellépő problémákat is orvosolhat. Munkahelyeket teremthet, valamint a befolyó bevételekből más ágazatban is indíthatók projektek (pl. önkormányzati húshasznú szarvasmarha állomány). Boldogkőváralja és Regéc példájából is látszik, hogy igazán nagy projektek megálmodásához és elindításához kell egy-két bátor ember, akit nem tántorít el a többség ellenvéleménye, hiszen olyan projektek esetén, melyek nem azonnal hoznak változást a lakosság életében, nem számíthat nagyarányú lakossági támogatásra.