In the Horthy era, the maintenance of irredentist goals became crucial among university students. The youth were socialized in a completely different life situation than the adult generation because they had lived through the First World War and the Trianon Peace Treaty as children. In this way, the desire for revision had to be constantly kept alive among youngsters because many of them had grown up without remembering Great Hungary. The aim was also to reinforce the feeling of offense that they did not accept the immutability of the borders. Due to this policy, the government and local city councils wanted the youth to dominate in spreading revisionist ideas.During my present study, I will describe how the city administration of Pécs, and the students collaborated in expressing irredentist purposes. The city council expected the youth not just to take part in various national holidays such as the Heroes’ Memorial Day, the celebration of March 15, or the commemoration of the martyrs of Arad, but also emerge as a key factor in the organisation of ceremonies. In addition, the students regularly participated in the demonstrations, which were organized by the Pécs Group of the Hungarian Revision League and the Pécs-Baranya Circle of the Hungarian National Federation. However, from the beginning of the 1930s, the students started to be more and more active in propagating irredentism, so it also became common for them to hold their revision meetings.

A Horthy-korszakban az irredenta kultusz fenntartása és a revíziós célok hangsúlyozása az egyetemisták körében kulcsfontosságúvá vált, mert a fiatalság teljesen más élethelyzetben szocializálódott, mint az akkori felnőtt generáció, ugyanis ők gyermekként élték át az első világháborút, az utána következő forradalmakat és a trianoni békeszerződést. A hallgatókban így folyamatosan életben kellett tartani a revízió iránti vágyat, mert sokan már úgy nőttek fel, hogy nem is vagy alig emlékeztek/emlékezhettek a Nagy-Magyarországra. Cél volt továbbá, hogy a diákokban felerősítsék a sértettség érzését, annak érdekében, hogy ne törődjenek bele a határok megváltoztathatatlanságába. A kormány és a városi vezetők, így kifejezetten támogatták a diákok a revízió érdekében folytatott tevékenyégét és kezdeményezéseit.Jelen tanulmányomban bemutatom, hogy a városvezetés és az egyetemista ifjúság milyen területeken működött együtt az irredenta célok megvalósításáért. A városi tanács egyfelől kifejezetten elvárta a fiatalok részvételét a különböző nemzeti ünnepeken, például a március 15-i és az október 6-i megemlékezéseken, a Hősök Napján, illetve a Trianoni gyásznapon. A hallgatóság azonban nemcsak megjelenésével tiltakozott a békeszerződés területi rendelkezései ellen, de rendszerint a szertartások megszervezésében is kulcsfontosságú szerepet töltött be. A diákok másfelől rendszeresen csatlakoztak a Magyar Revíziós Liga Pécsi Szakosztálya és a Magyar Nemzeti Szövetség Pécs-Baranyai Körének szervezésében megvalósuló tiltakozó gyűlésekhez. Az 1930-as évek elejétől az egyetemisták kezdeményezésére megvalósuló revíziós tiltakozások és felvonulások is egyre általánosabbá váltak, miután egyre aktívabban propagálták a revízió ébrentartásának szükségességét.