Szakdolgozatomban a dologi jog egyik klasszikus intézményét, a jogi köznyelvben szomszédjogi generálklauzulaként vagy általános szomszédjogi szabályként ismert Ptk. 5:23. §-át teszem vizsgálódásom tárgyává. Szakdolgozatomban igyekszem átfogó képet adni a szomszédjogok jogintézményéről, melynek keretein belül bemutatom a hatályos hazai szabályozást és joggyakorlatot, különös hangsúlyt adva a szomszédjogi pereknek. Első körben a szomszédjog jogtörténeti előzményeit veszem górcső alá, mind nemzetközi, mind magyar vonatkozásban. Ezt követően kerül sor a jogösszehasonlító alapvetésekre, a német, valamint osztrák szomszédjogi szabályozás kapcsán. Ezután a szomszédjogi generálklauzula keretein belül bővebb kifejtést adok a szabályozási körön belül felmerülő szereplők és egyes tényállás elemek, valamint a szomszédjog dogmatikai alapjai tekintetében. Ezután - ahogy a szakdolgozat címe is mutatja - nagy hangsúlyt fektetek az általános szomszédjogi szabály, mint tulajdonkorlát elemzésére, ennek jelentőségéből ered, hogy a tulajdonjog egyfelől döntő hatással van a tulajdonjog tagozódására, másrészt mintaadó típusú, hiszen az alanyi jog magánjogi koncepciója a mindenkori tulajdoni viszonyok függvénye. A következő fejezet az egyes szomszédjogokról szól, külön választva a negatív és pozitív szomszédjogokat. Ezt követően szeparált fejezetben tárgyalom a jogkövetkezményi oldalt, így a birtokvédelmet, továbbá a kártérítést és a szükségtelen zavarást, mint személyiségi jogsértésre alapított igény bemutatását. Nagy hangsúlyt fektetve a szomszédjogot érintő pereknek, a következő nagy fejezetben tárgyalom többek között a birtokpert, az actio negatoria-t és a kártérítési pert. Szakdolgozatom célja többek között az ingatlan mindennapi használatából eredő helyzetekre nézve a jogi álláspontok bemutatása, illetve azok elméleti-gyakorlati összefüggéseinek áttekintése. Továbbá a jogterület összetettsége miatt törekszem a téma legtöbb kötődő kérdéskörére is kitérő, tehát minél átfogóbb bemutatására, mindezt több helyen a hatályos magyar jogszabályi előírások-, joggyakorlat és jogtudományi eredmények ismertetése mellett nemzetközi köntösben történő, tehát összehasonlító jellegű prezentálására. A tanulmány elkészítése során legjobb tudásom szerint igyekeztem minél több hiteles forrásból, minél szélesebb spektrumban bemutatni a szomszédjogi szabályokat, az egyik általam levont következtetés, hogy az évszázadok során a magyar szomszédjog csaknem kifogástalanul kiforrott lett, alkalmazkodik a bírói gyakorlat a modern világ gyors fejlődéséhez és változásaihoz, emiatt viszont nagyon összetett szegmensé is vált. Összefoglalva a szakdolgozatom elkészítése után az a vélemény fogalmazódott meg bennem a különböző bírósági precedensek megismerését követően, hogy a magyar bíróságok a maga komplexitásában kezeli a szomszédjogi panaszokat/eseteket. Hiszen a létrejött és a hosszú időn keresztül csiszolódott – a modern világra jól reagáló - mai szomszédjogi szabályok által rendelkezésre áll az eszközrendszer ezen célra, a szomszédjog és a birtokvédelem együttes alkalmazásával. Véleményem szerint az ingatlan tulajdonosoknak a Polgári Törvénykönyv széleskörű és korrekt eszköztárat biztosít annak érdekében, hogy szükség esetén fellépjenek szomszédjukkal szemben, annak szükségtelen zavarása miatt.