Értekezésemben az allegóriát mint kognitív jelenséget vizsgálom, különös tekintettel a konstruálás, az analógia és a irodalmi sémák összefüggéseire az allegóriára jellemző konzisztens kétsíkúság kialakulásában. A különböző retorikai és funkcionális-kognitív allegóriadefiníciók áttekintése után centrális jellemzőként emelkedik ki az allegóriára jellemző konzisztens kétsíkúság. A konzisztens kétsíkúság kialakulását illetve az allegorikus értelmezés prominenciáját befolyásoló kognitív tényezők közül a konstruálás (Langacker 2008), az analógia (Thagard 1999; Gentner 1983; Holyoak & Thagard 1995) és az irodalmi sémák (Stockwell 2002) összefüggéseit a kognitív poétika (Bergs & Schneck 2013; Freeman 2007a; 2007b; Stockwell 2015) módszereit alkalmazva, két esettanulmányban és egy ezekhez kapcsolódó empirikus vizsgálatban veszem nagyító alá. Az esettanulmányok eredményei megerősítették a vizsgált kognitív tényezők konstitutív szerepét az allegorikus értelmezés prominenciájának és konzisztenciájának kialakulásában, ugyanakkor kiemelik a strukturális analógiák és az irodalmi sémák kiemelkedő konzisztenciateremtő szerepét az implikatív allegóriák esetében.

In my dissertation I studied the allegory as a cognitive phenomenon, more specifically the interaction of three factors in the process of allegoresis: construal (Langacker 2008), analogy (Thagard 1999; Gentner 1983; Holyoak & Thagard 1995) and literary schemes (Stockwell 2002). The starting point of the present dissertation is that in different rhetorical and functional-cognitive definitions of allegory consistency is foregrounded as the definitional property of allegorical interpretations. In this research my objective was to elucidate the interaction of this three cognitive factors in the process of allegorical interpretations. My theoretical findings are supplemented by two case studies which draw on the methods of cognitive poetics (Bergs & Schneck 2013; Freeman 2007a; 2007b; Stockwell 2015). The results of the two case studies confirm the constitutive role of the factors mentioned above and highlight the central role of structural analogies and literary schemas in building consistency in implicative allegories.