A királyi tanács a korai rendi Magyarországon
| dc.contributor.advisor | Balogh, Judit | |
| dc.contributor.author | Kolozsi, Péter | |
| dc.contributor.department | DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar | en |
| dc.date.accessioned | 2007-11-19T13:04:26Z | |
| dc.date.available | 2007-11-19T13:04:26Z | |
| dc.date.created | 2007 | |
| dc.date.issued | 2007-11-19T13:04:26Z | |
| dc.description.abstract | Az uralkodó melletti tanács a keresztény államalapítástól a polgári átalakulásig állandó szerve a magyar államéletnek. Változó jelentőséggel és hatáskörrel bír, de minden korszakban ott találjuk az ország központi szervei között. Magyarországon a királyi tanács (consilium regium) intézménye az Árpád-házi királyok korától kezdve segítette az uralkodót. A királyi tanács tagjai a király, a királyi családtagok, az udvari méltóságok és az udvaron kívüli előkelők voltak. A tanácsban azonban csupán alkalmilag vettek részt, az éppen a királyi udvarban tartózkodó előkelők. Behívásuk a tanácskozásba nem volt kötelező, az a király szándékától és belátásától függött. A consilium regium abból a tanácsadási kötelezettségből alakult ki, mely a hűbéri kötődések jellemző vonása, a hűség egyfajta kifejeződése volt szerte Európában. Emellett persze az ország nagyjaival való tanácskozás, a király híveinek hozzájárulása a királyi elhatározásokhoz egyrészt biztosította az egyes intézkedések betartását, másrészt elősegítette a különböző rendelkezések végrehajtását. A királynak nem volt kötelessége minden döntéshozatalkor összehívnia a tanácsot, hanem csak akkor kérte ki annak véleményét, ha azt jónak látta, különösen, amikor az addigi szokásoktól eltérő intézkedés elfogadtatására törekedett. A rendek kialakulásával mindenütt megkezdődik az a törekvés, hogy a tanácsot hatalmukba kerítsék, összetételére befolyást nyerjenek, fontosabb ügyekben az uralkodót a tanács hozzájárulásához kössék, tehát alkotmányos intézménnyé alakítsák át. A királyi hatalom meggyengülésével (XIII. századtól) a tanács hatáskörének nagysága, mint minden rendi intézménnyel az uralkodó és a rendek közt fennálló pillanatnyi hatalmi helyzettől függött. A gyenge királyi hatalom időszakaiban, a rendek megpróbálták felhasználni a tanácsot hatalmuk növelésére. Ezen célt a köznemesség lényegében csak a Jagelló-korban valósítja meg. | en |
| dc.description.corrector | N.I. | |
| dc.description.degree | Ba | en |
| dc.format.extent | 53 | en |
| dc.format.extent | 819020 bytes | |
| dc.format.mimetype | application/pdf | |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/2950 | |
| dc.language.iso | hu | en |
| dc.subject | magyar királyi tanács | en |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Jogtudomány::Jogtörténet | en |
| dc.title | A királyi tanács a korai rendi Magyarországon | en |