Derékfájás kezelése online gyógytornával egyetemi hallgatók körében

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorCsuhai, Éva Anett
dc.contributor.authorTóth, Szabina
dc.contributor.departmentDE--Népegészségügyi Karhu_HU
dc.date.accessioned2021-06-24T08:59:37Z
dc.date.available2021-06-24T08:59:37Z
dc.date.created2021-04
dc.description.abstractVizsgálatunkban a Debreceni Egyetem hallgatói vettek részt (n=37) a 2020/2021-es tanévben. A hallgatók a koronavírus világjárvány idején (2020 tavaszától 2021 tavaszáig) online oktatásban részesültek. Ebben az időszakban otthonukból online felületeken követték a hallgatók az előadásokat, valamint felkészültek az évközi/év végi vizsgáikra. Feltételezhetően nőtt az ülő testhelyzetben töltött óráik száma, és ez növelhette a pelvico-lumbo-hip komplexumot érintő fájdalom kialakulásának esélyét. Jelen szakdolgozatban arra koncentráltunk, hogy a pelvico-lumbo-hip komplexumban kialakuló izomegyensúly felborulás milyen mértékben járul hozzá a fájdalom megjelenéséhez Az intervenció beválogatási kritériumai a következők voltak: szubjektív vélemény alapján többet ült, mint a hagyományos oktatási időszakban. Minimum 2 hónapja fennálló deréktáji fájdalommal élt. Nem volt műtétje az elmúlt 6 hónapban, és nem volt az alsó végtagot, medenceövet és gerincet érintő traumás sérülése az elmúlt 6 hónapban. Valamint nem jelent meg radicularis tünet. A hallgatókat két csoportra osztottuk. A célcsoport részt vett az online tornaprogramban, amelyek a Google Meet felületen kerültek megtartásra. A kontrollcsoport a gyakorlatsort kapta meg képekkel és részletes szöveges instrukciókkal kiegészítve. 34 fővel indult el az intervenciós időszak. A célcsoport tagjainak (n=17) átlagéletkora 23,35 ± 4,03 év, a kontrollcsoport tagjainak (n=17) átlagéletkora 24,7 ± 6,69 év volt. Az intervenciós program 11 héten keresztül zajlott, mely során nagy hangsúlyt fektettünk a pelvico-lumbo-hip komplexum izmainak erősítésére, és a kontraktúrára hajlamos izmok nyújtására. A tornaprogram előtt és után felmértük a résztvevőket, amely során kérdőívet töltöttek ki, és fizikális vizsgálatokat végeztünk el. Az intervenció előtti és utáni mérések adatait Microsoft Office Excel program használatával táblázatokba rendeztük, átlagot, szórást számoltunk. Egymintás t-próba segítségével vizsgáltuk az adatok közötti szignifikanciát. A kérdőíves mérések adatait szintén Microsoft Office Excel program alkalmazásával elemeztük. A válaszadási arányok változását vizsgáltuk. Vizsgálatunk során a lumbalis gerinc mobilitását vizsgáltuk a Schober I, Ujj-talaj távolság, Szfinx és Lateral flexiós tesztekkel. Az alsó végtag általános izomerejét a Wall sit teszttel kutattuk, az abdominális régió izomerejének vizsgálatánál a Sit up és a Double-Leg-Lowering tesztet alkalmaztuk. Az alsó végtag izmainak nyújthatóságánál a Thomas tesztet, a Patrick-Faber tesztet alkalmaztuk, és vizsgáltuk a hamstring csoport aktív nyújthatóságát. Az intervenciót követő statisztika elvégzése után a tesztjeink kétharmadánál találtunk az első és a második mérés adatai között szignifikáns különbséget. Eredményeink arra utaltak, hogy a tornaprogramunk hatékony volt. A Szfinx tesztnél a célcsoport lumbalis mobilitása átlagosan 2,8 cm-rel nőtt, a kontrollcsoportnál átlagosan 4,5 cm-es javulást értünk el (célcsop. p=0,002; kontrollcsop. p=0,0001). Wall sit tesztnél mindkét csoportnál nőtt a pozíció kitartásának időtartama, de csak a célcsoportnál lett a két mérés között szignifikáns eltérés (célcsop. p=0,001). A Double-Leg-Lowering tesztnél mindkét csoportnál 18 fokkal csökkent a talaj és az alsó végtagok által bezárt szög (célcsop. p=0,002; kontrollcsop. p=0,008). A Thomas teszt esetén a célcsoportnál érdekes eredmény, hogy csak a jobb alsó végtaghoz tartozó adatok között találtunk szignifikáns eredményt, míg a kontroll csoportnál mindkét alsó végtagnál (célcsop. jobb alsó végtag p=0,009; kontrollcsop. bal alsó végtag p=0,002; jobb alsó végtag p=0,04). A Sit up tesztnél látványos javulást figyeltünk meg. A célcsoport esetén az átlagos 22 darab felülés helyett 36 darabot csináltak, a kontrollcsoportnál 25 darabos átlagérték 37 darabra nőtt (célcsop. p=0,00001; kontrollcsop. p=0,004). A Hamstring izomcsoport aktív nyújtásánál megfigyeltük, hogy az átlagos kiindulóértékek aszimmetrikus mobilitás mértékét mutatták mindkét csoportban. Ezek az értékek az intervenció utáni mérésre úgy változtak, hogy a bal és jobb csípő átlagos flexiós irányú mobilitásának mértéke megegyezett a két oldalon, de csak a kontrollcsoportnál értünk el a két mérés közötti adatoknál szignifikáns javulást (kontollcsop. bal alsó végtag p= 0,001; jobb alsó végtag p=0,02). Lateral flexió vizsgálatánál az átlagos értékeket megfigyelve sokkal szimmetrikusabbá váltak a hallgatók, és csökkent a III-as ujj és talaj közötti távolság. Azonban a kontrollcsoportnál ez a pozitív irányú változás nem tekinthető szignifikánsnak (célcsop. bal oldal p=0,002; jobb oldal p=0,002; kontrollcsop. bal oldal p=0,003).hu_HU
dc.description.courseápolás és betegellátás (gyógytornász)hu_HU
dc.description.courseactnappalihu_HU
dc.description.courselangmagyarhu_HU
dc.description.degreeBSc/BAhu_HU
dc.format.extent63hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/312820
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectderékfájdalomhu_HU
dc.subjectegyetemi hallgatókhu_HU
dc.subjectgyógytornahu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Orvostudományhu_HU
dc.titleDerékfájás kezelése online gyógytornával egyetemi hallgatók körébenhu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (NK)