Minden embernek veleszületett joga van az élethez és ettől senkit sem lehet önkényesen megfosztani. Ez a legnagyobb emberi értékünk, amelyet féltve kell őriznünk, ameddig csak lehet. Az élethez való jogot a Magyarország Alaptörvénye is védeni rendeli, mint a legfontosabb emberi értéket. Az élethez való jog az egyik legalapvetőbb emberi jog, amelyről lemondani jogilag nem lehet, és születésünktől fogva megillet minket. Az ember élethez való jogát jóformán minden ország Alkotmánya, Alaptörvénye védi, vannak azonban olyan nemzetközi vonatkozású egyezmények, amelyek ugyancsak kimondják ezt az alapjogot. Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmánya, valamint az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről szóló Római Egyezmény egyaránt kimondja az emberi élet értékességének gondolatát és védelemre érdemességét. Az élet elleni cselekmények egyidősek az emberiséggel, bár koronként és területenként eltérő megítéléseket vetettek fel a történelmi fejlődés során. A kultúrák különbözősége nagymértékben befolyásolta az emberi élet értékességéről való felfogást. Bizonyos államokban, az ókorban megengedett volt a torzszülöttek, a lány gyermekek megölése, valamint az idősek életének kioltása. Egyes korokban az emberölés megengedett tett volt, mint például a rabszolgatartás időszakában. A büntető-igazságszolgáltatás, valamint a büntetőjog megjelenésével lassan kialakult az a nézet, hogy az emberi élet védendő érték, ezért az emberölést majdnem a legsúlyosabb bűncselekményként tartották számon és a legembertelenebb módon büntették. A halálbüntetést gyakorta alkalmazták. Ez azonban sokakban felveti azt a kérdést, hogy amennyiben egy ember kioltotta embertárásnak életét, erkölcsileg menthető-e ugyanazt a szankció alkalmazni rá nézve is. Ez a kérdés is sok vitára ad okot, azonban a világ legtöbb országában a halálbüntetést már eltörölték. Az emberölés a modern megfogalmazás értelmében más ember életének jogellenes és bűnös kioltása, az elkövetés módját azonban a büntetőtörvény nem határozza meg. Ennek ellenére, az emberölés bűntette kellően pontosan és részletesen definiált a büntetőjogban, ám egyes kérdésekben, mint az eutanázia, abortusz, vagy halálbüntetés, mégis különböző, egymástól nagyban eltérő vélemények szembenállása vált ki egyelőre feloldhatatlannak látszó ellentéteket az emberek között. Az élet elleni cselekményekre vonatkozó szabályozás alakulását nagy érdeklődéssel követtem nyomon előzetes tanulmányaim során. Ez volt a jognak az a területe, amely leginkább vonzott, annak ellenére, hogy igen bonyolult kérdésköröket boncolgat. Köszönhető volt mindez azoknak az embereknek, tanároknak, akik fáradhatatlan és lankadatlan lelkesedéssel és segítőkészséggel viseltettek irántunk, joghallgatók iránt, és próbáltak minél több dolgot megtanítani nekünk és egy tágabb perspektívát elénk tárni a büntető jogtudományt illetően. Dolgozatomban először a büntetőjog kialakulásának, valamint fejlődésének történetét vázolom, a történelmileg fontosabb jogszabályokkal. A következő fejezet az emberölés tényállásának tartalmi elemeit fejtegeti, különös tekintettel az emberölés jogi tárgyára, elkövetési magatartására, a szándékos emberölés bűntettének alanyára, a különböző részesi magatartásokra, a szándékra, előkészületre és kísérletre egyaránt. A harmadik nagy egység az emberölés tényállásának minősített eseteit tárgyalja, majd ezt követően vázolja a dolgozat a privilegizált esetet és azt az esetet, amely 2003.-ig enyhébben büntetendő volt, az újszülött megölésének tényállását. Szakdolgozatomban említést teszek a jogos védelem és a gondatlan emberölés témaköreiről, s vizsgálódási körömbe vonom a személyiség és a bűnözés oksági összefüggéseit, majd az emberölés nyomozásának egyes lépéseit. A továbbiakban jogesetek elemzésével próbálom szemléltetni az egyes minősített eseteket. A dolgozat záró gondolatok vázolásával és végkövetkeztetések levonásával zárul. Annak oka, hogy ezt a témát választottam az, hogy érdekes társadalmi, jogi és azon belül büntetőjogi témaköröket sajátíthattam el, valamint bolyonghattam a jogok és jogszabályok rejtélyes világában. Nagyon kedvelem ezt a témát és hatalmas lelkesedéssel kutattam.