A csont ásványanyag sűrűség és a turnover biokémiai markerei megbízható jellemzői a csontanyagcserének. Prospektív tanulmányt végeztünk a csontsűrűség (BMD) és csont biokémiai markerek vizsgálatára gyermekvállalásukat tervező nők részvételével, első terhességük teljes ideje alatt és a posztpartum első 12 hónapjában. A BMD méréseket a lumbalis csigolyákon (L2-L4 [LS]), és az alkaron (a radius distalis [RD] és az ultradistalis [RUD] régiójában) végeztük a teherbeesés előtti 3 hónapban, a szülés után és a posztpartum 6. és 12. hónapban. A terhesség közepén végzett DXA vizsgálatot csak az alkaron végeztük el. A betegeket a laktáció időtartama alapján a következőképpen csoportosítottuk: 1. csoport: 0-1 hónap; 2. csoport: 1-6 hónap; 3. csoport: 6-12 hónap. Reggeli vér és vizeletmintákat gyűjtöttünk laboratóriumi vizsgálatokhoz a teherbeesés előtti 3 hónapban (alapérték), a 22. és 24. gesztációs hét között; a szülés után és a posztpartum 6. illetve 12. hónapban. Szérum 25-hydroxyvitamin D (25-OH-D), parathormon (PTH), csontspecifikus alkalikus foszfatáz, osteokalcin, prokollagén I karboxipeptidek, kalcium, foszfát és kreatinin szinteket mértünk, illetve a vizeletből deoxypyridinolin keresztkötéseket illetve kalciumszintet határoztunk meg. A terhesség során szignifikáns különbséget mutattunk ki az alapérték és a szüléskori LS, RUD és RD BMD értékek között (p<0,001) Az 1. csoportban nem volt szignifikáns különbség az LS BMD értékben a szülést követő mérések során. A RUD BMD csökkenés a posztpartum 6. hónapra helyreállt (PP6). A 2. csoport folyamatos LS és RUD csonttömeg csökkenést mutatott a terhességtől a PP6 hónapig. A 3. csoportban az LS BMD csökkenés folytatódott a laktáció időszaka alatt. A RUD BMD a posztpartum 6. hónapig csökkent (4,9%-kal) majd a posztpartum 12. hónapig (PP12) 3,0%-kal emelkedett. Az RD BMD értékében a laktáció időtartama alatt egyik csoportban sem volt szignifikáns változás. A szülés és a PP12 hónap közötti LS csonttömeg vesztés jól korrelált a laktáció időtartamával (r= -0,727; p<0,001). A vizelet kalcium/kreatinin és a szérum kalcium, foszfát és 25-OH-D értékek nem különböztek szignifikánsan a tanulmány a különböző időkben történt mérései során. Beteganyagunkban a PTH szintben szignifikáns növekedés volt a posztpartum 12. hónapban az alapértékhez képest, bár az átlagértékek a PTH referenciatartományában maradtak. Minden csont turnover marker szintje növekedett a terhesség alatt és a posztpartum 12. hónapra sem tért vissza az alapértékre. Véleményünk szerint a terhesség alatti magzati csontvázfejlődéshez szükséges kalcium az anyai trabecularis és corticalis csontállományból, a laktáció alatt a csecsemő növekedéséhez szükséges kalcium főként az anyai trabecularis rendszerből származik. A terhesség és a laktáció hatása az anyai csonttömegre spontán helyreállhat az elválasztás után.

Bone mineral density and biochemical markers of bone turnover are reliable indices for measuring changes in bone formation and bone resorption. We performed a prospective study of bone mineral density (BMD) in women during their first full term pregnancy until 12 months postpartum. BMD measurements at lumbar spine (L2-L4 [LS]) and forearm (distal 33% [RD] and ultra-distal [RUD] region of the radius) were made within 3 months before conception, after delivery, 6 and 12 months postpartum. In mid pregnancy the DXA examination was carried out only at the forearm. Patients were grouped according to duration of lactation as Group I, II, III (0-1; 1-6; 6-12 months). Morning blood and urine samples were obtained for laboratory tests: within 3 months before conception (baseline); between the 22nd and 24th gestational weeks; after delivery; and 6 and 12 months postpartum. Serum 25-hydroxyvitamin D (25-OH-D), parathyroid hormone (PTH), bone specific alkaline phosphatase, osteocalcin, procollagen I carboxypeptides, calcium, phosphate and creatinine in addition to urine deoxypyridinoline crosslinks and calcium were measured. During pregnancy, there was a significant difference between baseline and delivery (p < 0.001) in the LS, RUD and RD BMD values. In Group I, there was no statistically significant difference in LS BMD between visits following pregnancy. The RUD BMD loss was recovered by 6 months postpartum (PP6). Group II showed continuous bone loss from delivery until PP6 at LS and RUD. In Group III, the LS BMD loss continued throughout the lactation period. The RUD BMD dropped (4.9%) till 6 months postpartum then increased by 3.0% as measured at 12 months postpartum (PP12). There was no significant change in RD BMD in any of three groups during lactation. At LS bone loss between delivery and PP12 correlated well with the duration of lactation (r = -0.727; p<0.001). There was no significant difference in the values of urinary calcium/creatinine and serum calcium, phosphate and 25-OH-D between the different visits during the study. In our patients there was a significant increase in PTH levels at 12 months postpartum as compared to baseline, although the mean values remained in the PTH reference range. All bone turnover markers increased during pregnancy and failed to reach baseline level even 12 months postpartum. The high maternal bone turnover may suggest that the calcium needed for infant growth during pregnancy and lactation may be drawn at least in part from the maternal skeleton.