A hát- és derékfájás mozgásterápiája pszichiátriai betegek körében

dc.contributor.advisorRácz, Judit
dc.contributor.advisorJuhos, Nándor
dc.contributor.advisordeptJósa András Oktatókórházhu_HU
dc.contributor.advisordeptKenézy Gyula Kórház és Rendelőintézethu_HU
dc.contributor.authorMarczis, Viktória
dc.contributor.departmentDE--Népegészségügyi Karhu_HU
dc.contributor.opponentSzabó, Gabriella
dc.contributor.opponentIvánka, Tibor
dc.contributor.opponentdeptDE- KK Neurológiai Klinikahu_HU
dc.contributor.opponentdeptDE- Pszichiátriai Tanszékhu_HU
dc.date.accessioned2014-05-30T12:58:30Z
dc.date.available2014-05-30T12:58:30Z
dc.date.created2014-05-25
dc.date.issued2014-05-30T12:58:30Z
dc.description.abstractSzakirodalomból ismert, hogy a testtartás és a pszichés állapot szoros összefüggést mutat és az is ismert, hogy a tartási rendellenességek fájdalommal járnak. Vizsgálatunk célja annak megállapítása volt, hogy a depresszióban, szorongásos kórképekben, illetve skizoaffektív zavarban szenvedőknél jelentkező hát- és derékfájdalom kizárólag organikus eredetű-e vagy pszichés komponensei is vannak. Vizsgálni akartuk, hogy a betegek hangulata és szorongási szintje befolyásolja-e a fájdalmat a tartás érdemi korrekciója nélkül. Felmérést végeztünk a fájdalomra vonatkozóan az SF-36 kérdőív felhasználásával osztályon fekvő betegek körében, majd 12 héten át, heti egy alkalommal, 60 perces mozgásprogramot valósítottunk meg. A kérdőíveket 33 beteg töltötte ki, közülük 19-en számoltak be hát- és derékfájásról, de a mozgásprogramban csak 14 fő vett részt önkéntes alapon (átlag életkoruk 50±10,3 év, férfi: nő arány 7:7). A csoport tagjai közül 1 fő generalizált szorongásban, 1 fő unipoláris depresszióban, 12 fő pedig skizoaffektív zavarban szenvedett. A mozgásprogram első 30 percében gerincmobilizáló, a másodikban hangulatjavító gyakorlatokat alkalmaztunk. A fájdalom erősségét vizuális analóg skálán (VAS) mértük, a hangulatot hangulat-, a szorongás mértékét szorongáshőmérővel határoztuk meg minden torna előtt, a gerincmobilizáló gyakorlatok után és a hangulatjavító gyakorlatokat követően. A fizikális vizsgálat során a betegek testtartását tartáskorrekciós tesztekkel és aktív mozgásvizsgálattal mértük fel. A Delmas index a legtöbb betegnél kypholordoticus testtartást igazolt. A rendszeres tornaprogram hatására a hát- és derékfájdalom mindenkinél csökkent vagy megszűnt. Az első héten a torna előtt a VAS skálán átlagosan 7,4±2,6, a 12. héten 1,3±3,3 átlagértéket kaptunk (n=14, p<0,001). A fájdalomérzés csökkenése és a hangulat pozitív irányú változása korrelációt mutatott. A tornagyakorlatok kezdetén még meglévő fájdalom a torna végére csökkent vagy megszűnt, a hangulat javult, a szorongás oldódott. Eredményeink alapján úgy véljük, hogy a fizioterápiás mozgásprogram alkalmas a pszichiátriai betegek hangulatának fokozására, szorongási szintjük és fájdalmaik csökkentésére.hu_HU
dc.description.correctorD.É.
dc.description.courseápolás és betegellátás (gyógytornász)hu_HU
dc.description.courseactnappalihu_HU
dc.description.courselangmagyarhu_HU
dc.description.degreeBSc/BAhu_HU
dc.format.extent47hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/193618
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectfizioterápiahu_HU
dc.subjecthát- és derékfájáshu_HU
dc.subject.dspacepszichiátriahu_HU
dc.titleA hát- és derékfájás mozgásterápiája pszichiátriai betegek körébenhu_HU
dc.title.translatedMovement therapy of the low back pain in psychiatric patientshu_HU
Fájlok