A társaságok gazdasági életben betöltött szerepe rendkívül jelentős, hatékony működésükhöz az államnak kell biztosítania a megfelelő jogi keretet. Már a társaságok megjelenésekor felmerült a vállalat vezetőinek ellenőrzésére vonatkozó igény, ennek megvalósulása azonban az eltérő államokban eltérő módon történt. Az eltérő állami szabályok között a közös jegyek fellelhetők, így meghatározhatók a vállalatirányítási szabályok fő csoprotjai. Dolgozatomban a vállalatirányítás szabályainak ezen fő modelljeit (elsősorban az angolszász monista irányítási rendszert, és a német dualista vállalatirányítási rendszert) hasonlítom össze, különös tekintettel a közöttük fennálló különbségekre, valamint az egymáshoz való közeledésükre, és ezzel kapcsolatban az Európai Unió harmonizációs tevékenységére. A vállalatirányítás két fő modelljének; az egységes és kétszintű irányítási rendszer egybevetése mellett, egyes nemzeti sajátosságokat mutató vállalatirányítási szabályokkal külön foglalkozok, így kitérek az olasz, francia, japán és kínai vállalatirányítás szabályaira is.