Első vizsgálati modellünk eredményei szerint a tengerimalac pitvari A1 receptor CPX (szelektív, ortoszterikus A1 receptor antagonista) iránti affinitása hyperthyreosisban kismértékben csökken az euthyreoid állapothoz képest. A kötőhely affinitáscsökkenése hozzájárulhat az A1 receptor mediálta folyamatok jól ismert gyengüléséhez hyperthyreoid állapotban, a mérték alapján azonban valószínű, hogy ez a mechanizmus csak részben felelős a jelenségért. Azt is megállapítottuk, hogy a CPX nem csak az eu-, hanem a hyperthyreoid pitvari A1 receptoron is tisztán kompetitív antagonista. Második vizsgálati modell kísérletei során azt kaptuk, hogy az irreverzibilis A1 receptor antagonista FSCPX (10 µM 45 percig, majd 75 perc mosás) nem csökkentette olyan mértékben a működőképes A1 receptorok számát, ami miatt szignifikánsan csökkenne a vizsgált A1 receptor full agonisták (NECA, CPA, CHA és adenozin) által kiváltott direkt negatív inotróp hatás maximuma tengerimalac bal pitvaron. Ezzel összhangban a stabil, szintetikus A1 receptor full agonisták (NECA, CPA, CHA) esetén a közel maximális direkt negatív inotróp hatáshoz tartozó A1 receptor rezervre igen nagy, 80-92% közötti értékeket kaptunk. Ezek a receptor rezerv értékek nagyobbak voltak minden korábbi irodalmi adatnál, ami az A1 receptor mediálta egyéb hatásokra vonatkozott tengerimalac pitvaron. Az élő szövetben bomlékony és gyorsan kompartmentalizálódó adenozin esetében az A1 receptor rezerv kvantifikálása nem sikerült, sőt az adenozin E/c görbék paradox módon viselkedtek NBTI (az adenozin intracelluláris eliminációját kivédő nukleozid transzport gátló) jelenlétében. Az NBTI miatt torzult adenozin E/c görbék matematikai korrekciója után azonban kiderült, hogy az adenozin direkt negatív inotróp hatására vonatkozó A1 receptor rezerv a szintetikus agonistákéhoz hasonlóan nagy. Ezek az eredményeink arra utalnak, hogy a pitvari kontraktilitás igen érzékeny az A1 receptor stimulációjára, ami miatt számítani kell a pitvari kontrakciós erő csökkenésére parciális A1 receptor agonisták és A1 receptor enhancer-ek esetében is, mint lehetséges mellékhatásra.

The main finding of our first study is that affinity of the guinea pig atrial A1 receptor towards CPX, a selective, orthosteric A1 receptor antagonist, moderately decreases in hyperthyroidism as compared to the euthyroid state. The reduced affinity of the binding site may contribute to the well-known decrease of A1 receptor mediated actions in hyperthyroidism (although it is probable that this mechanism is only in part responsible for the phenomenon). In addition, we found that CPX is a pure competitive antagonist for the hyperthyroid and not only for the euthyroid atrial A1 receptor. Results of our second study show that FSCPX, an irreversible A1 receptor antagonist (used in 10 µM for 45 min, followed by 75 min wash-out), failed to decrease the number of operable A1 receptors in an extent that would be sufficient to significantly reduce the maximum of the direct negative inotropic effect of NECA, CPA, CHA and adenosine, four A1 receptor full agonists, in guinea pig left atria. Accordingly, A1 receptor reserve has been found to be considerably great, ranging between 80-92% for the near maximal direct negative inotropic effect evoked by NECA, CPA and CHA, three stable synthetic A1 receptor full agonists. These receptor reserve values are higher than all historical values determined for any other A1 receptor mediated effect in the guinea pig atrium. Quantification of A1 receptor reserve failed for adenosine, a compound that is eliminated and compartmentalizes rapidly in the living tissues. Moreover, adenosine E/c curves generated in the presence of NBTI, a nucleoside transport inhibitor preventing the intracellular elimination of adenosine, seemed to behave paradoxically. However, after the mathematical correction of adenosine E/c curves biased by NBTI, it turned out that A1 receptor reserve for the direct negative inotropic effect of adenosine is similarly great as that of the synthetic agonists. These results indicate that atrial contractility is very sensitive to the stimulation of A1 receptors. Thus, a decrease in the contractile force of atria, as a possible side effect, should be considered even in the case of partial A1 receptor agonists and A1 receptor enhancers.