A repülés technikai sport, ezért sokkal több műszaki jellegű és a feltételek biztosítását szolgáló szabály van, mint egy fizikai képességek dominanciájával működő sportágban (például: úszás, futball). A technikai sportok relációjában az is megállapítható, hogy jóval több és aprólékosabb előírás kerül meghatározásra, mint a klasszikus sportágak területén. Ennek fő oka, hogy a gépek, műszaki eszközök dominanciája nagyobb, az ember szerepe kisebb. Gondoljunk csak a repülés területén az utasszállító gépeken alkalmazott szoros protokolláris szabályokra, melyek mögött mindig vagy a legtöbb esetben szigorú gyártói előírások vagy jogszabályok állnak (tűzbiztonsági szabályok, kommunikációs szabályok, karbantartási szabályok, nemzetközi sztenderdek és egyezmények stb). De nem kell az utas szállításig elmennünk, elegendő a jelen diplomamunka tárgyát képző sportrepülést áttekintenünk. Itt is látni fogjuk, hogy hogyan áll össze ez a sport, milyen infrastrukturális és személyi feltételek kellenek ahhoz, hogy arról beszélhessünk, hogy „sportrepülés”. Jelen diplomamunka azt tekinti feladatának, hogy megismertesse az olvasót a sportrepülés sajátos világával, ahogy ugyan a technikai és infrastukúrális feltételek dominanciája valóban nagyobb, mint egy klasszikus sportágban, de látni fogjuk, hogy az ember is igen hangsúlyosan van jelen a sportban és igen komoly feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy valakiből sportpilóta válhasson. A sportrepülésen kívül, mivel a terület struktúrájának megértéséhez szükséges szólni fogok a repülés magyar és nemzetközi felépítéséről és igen vázlatosan a sportrepülésen kívüli szabályozásokról is. De termeszeseten a fókuszban a sportrepülés és annak feltételei, működése marad mindvégig.