Szakdolgozatom a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények körén belül a szexuális erőszak tényállását mutatja be részletesen. Történeti áttekintéssel kezdek, mivel már a legrégebbi jogrendszerek is felismerték e deliktum veszélyességét, ezért egészen az államalapítástól kezdve beszélhetünk szexuális jellegű bűncselekményekről. Szót ejtek a Hármaskönyvről, az első magyar büntetőtörvénykönyv-tervezetről és a Csemegi-kódexről. Nemzetközi és Európai Uniós szabályozásokat is megvizsgálok, illetve összehasonlítom őket hazánk hatályos rendelkezéseivel, hogy bemutassam, mennyiben adtak azok alapot és iránymutatást a magyar büntetőjog alakulásához. Ezt követően térek rá a jelenleg hatályos, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben szereplő tényállás részletes elemzésére, mely során tárgyalom azt is, hogy ki válhat a bűncselekmény sértettévé, passzív alanyává, milyenek lehetnek az elkövetési magatartások, majd részletezem elkövetés módjait is. Végezetül kitérek a bűncselekmény minősített eseteire, illetve kitekintek olyan egység-halmazati kérdésekre is, amelyek a tényállás elkövetése során felmerülhetnek. Mindent összevetve azt mondhatjuk, hogy a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűnözés nem új keletű, egészen a régi időkig visszanyúlik, vagyis a történelem során folyamatosan jelen volt, mely a társadalmat végig mélyen, felzaklatóan érintette, így büntetése is minden korban megfigyelhető.