Kivonat A kutatásaim tárgyaként a suvadások vizsgálatát választottam abból a szempontból, hogy azok milyen hatással vannak a talajerózióra, új talajtípusok kialakulására és ezen keresztül a termékenységükre. Ez az interdiszciplináris téma szükségessé tette, hogy dolgozatom első felében feldolgozzam az általam legfontosabbnak ítélt szakirodalmi publikációkat mind a talajerózió, mind pedig a suvadások kutatása terén. Munkám során a talajerózió különböző megnyilvánulási formáit ismertettem egy hegylábi –eróziós medence, a Nyárádmagyarósi-medence kapcsán. A Nyárádmagyarósi-medence északi részét képező Peres-, és Köves-patakok vízgyűjtő medencéje területén a talajok eróziós állapotát vizsgáltam és térképeztem „hagyományos” eszközökkel. Az erózió által befolyásolt évi talajveszteséget, földrajzi információs rendszerbe integrált általános talajveszteség becslési egyenlettel határoztam meg. Dolgozatom második felében a suvadásfelszínek talajok eróziójára és új talajok képződésére gyakorolt hatását taglaltam. A suvadások talajok eróziójára gyakorolt hatását egy nagyméretű holocénkori, stabilizálódott suvadás esetében vizsgáltam. Talajtani vizsgálatok alapján meghatároztam a suvadás létrejötte következtében megváltozott felszín, nedvesség, növényzet viszonyok hatását a talajok alakulására. 1999 tavaszán, Nyárádselye határában létrejött suvadás esetében lehetőségem nyílt a mozgás megindulása előtti viszonyokat, a mozgást megelőző jeleket végigkísérni, majd a mozgás megindulása után a suvadás lejátszódását követni, később pedig az új felszínalakzatokat tanulmányozni. A nyárádselyei suvadás kialakulási időszakának időjárásviszonyai ismeretében meghatároztam azokat a klimatikus tényezőket, amelyek lehetővé tették a csuszamlás kialakulását. A Nyárádmagyarósi-medence egészére vonatkoztatva, a múltban létrejött suvadások kialakulási helyzetéből következtetve meghatároztam azokat a feltételeket, amelyek suvadások kialakulását idézhetik elő. A suvadások kialakulása szempontjából veszélyeztetett területeket térinformatikai módszerekkel szerkesztett „suvadásérzékenységi térképen” ábrázoltam. A tömegmozgások kialakulásának alapfeltételeit, pontosabban az egyszerre több feltételnek is megfelelő területeket megjelenítő rétegeket vizsgálva a veszélyeztetettség mértékéről is nyerhettem információkat: minél több feltételt teljesít az adott terület, annál nagyobb ott a suvadások kialakulásának valószínűsége. Az általam bemutatott módszer egy megfelelő minőségű talajtani és földhasználati adatbázis segítségével, a topográfiai térképből származtatott lejtőkategória és lejtőkitettség térképek felhasználásával az Erdélyi-medence teljes területére kiterjeszthető. A különlegesen veszélyeztetett helyszíneknek számító érzékenységi pontok meghatározásához azonban legtöbbször szükség van a terepi vizsgálatokra is.

                                                                                   Abstract

Object of my research is studying slumps considering their effect on soil erosion and the formation of new soil types and as a result on their productivity. This interdisciplinary topic required the analysis of the most important publications related to both soil erosion and slump research. In my thesis the various appearance of soil erosion are described in relation to a piedmont – erosion basin, the Nyárádmagyarós Basin. Erosion conditions of the soils in the catchment area of the Peres and Rigós streams forming the northern part of the Nyárádmagyarós Basin have been studied and mapped using “traditional” tools. The annual soil loss due to erosion was determined by the universal soil loss estimation equation integrated into the geographical information system. In the second half of my thesis the effects of slump surfaces on the erosion of soils and on the development of new soils are analysed. Effects of slumps on the erosion of soils was studied on an extended Holocene stabilized slump. Based on the pedological investigations I determined the effects of relief, moisture and vegetation conditions changed due to the formation of the slump on the development of soils. In the case of the slump formed in the vicinity of Nyárádselye in the spring of 1999, I had the chance to monitor the conditions and the signs prior to the triggering of the movement and to study the formation of the slump following the start of the I measured the size of the agricultural lands damaged as a result of the slump. Studying the weather conditions at the time of the formation of the slump at Nyárádselye I defined the climatic conditions that helped its formation. Based on the place of former slumps I identified the conditions that can trigger the formation of slumps in the entire Nyárádmagyarós Basin. Identification of areas endangered by slumps was performed by comparing the grids displaying the factors considered the most important from slump formation point of view. In the last phase of constructing the slump risk map I regarded the indication of sensitive spots developed due to stream cut in as highly important. The method presented in the thesis could be extended over the entire Transylvanian Basin with the help of a pedological and land-use database of adequate quality and with the application of slope steepness and slope orientation maps deduced from topographic maps. For the identification of sensitivity spots that are generally places of extremely high risk, however, field investigations are usually necessary as well.